Újra várakozáson felül nő a fizetés

Várhatóan az idén is meghaladja a keresetek átlagos emelkedése a tíz százalékot a versenyszférában, habár az érdekképviseletek már kisebb felzárkóztatásra számítottak 2019-ben — tudta meg a Magyar Nemzet. A fizetésekre a munkaerőpiaci folyamatok vannak hatással, amit igazol az is, hogy a minimálbérek korábbiaknál mérsékeltebb emelése sem törte le a dinamikus bérfelzárkózást. Mára az is látszik, hogy a kafetéria-rendszer átalakítása és a túlóratörvény miatti szakszervezeti cirkusz csak hangulatkeltés volt.

A nemzetgazdaságban az átlagkereset jobban emelkedik, mint a minimálbér nyolc százalékos idei növelése Fotó: Bach Máté

A korábbi várakozások ellenére, az elmúlt hetekben zárult bértárgyalások eredményei alapján szinte borítékolható, hogy 2019-ben is bőven tíz százalék felett nőhetnek átlagosan a bruttó átlagkeresetek a magyarországi versenyszférában. Az elemzők és az érdekképviseletek még az év elején is legfeljebb kilencszázalékos átlagbér-növekedést jeleztek előre, és az idei költségvetés is a vártnál alacsonyabb keresetfelzárkózással számolt.

A minimálbér-emelés nem befolyásolta a bérek dinamikus felzárkózását a versenyszférában
Fotó: Bach Máté

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke megkeresésünkre kiemelte: az idei bértárgyalásokon elért eredmények azt mutatják, hogy meghaladja a tíz százalékot a vállalati szférában a keresetek felzárkóztatása, mivel a cégvezetőkre továbbra is nyomást gyakorol a munkaerő megtartásának kényszere. A szakszervezeti vezető ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy a munkaerőhiány miatt az elmúlt években végbement változásokat a dolgozók is látják. Ezért rugalmasabban, viszonylag rövid idő alatt kész munkahelyet váltani az alkalmazott, ha jobb ajánlatot kap.

– A vállalkozások természetesen eltérő mértékben, több szempontot figyelembe véve tettek javaslatot a keresetrendezésre. Egyes munkáltatóknál a tárgyalásokon hivatkozni kellett a tavaly év végén megkötött bérmegállapodásban foglalt nyolcszázalékos bérajánlásra is az alacsony munkaadói ajánlat miatt, ezzel szemben volt olyan cég, ahol csak az idén – több lépcsőben – óriási, 38 százalékos bérrendezést hajtanak végre. Több megállapodásban is rögzítettük emellett, hogy a tavalyi évhez hasonlóan, indokolt esetben év közben további keresetrendezésről is tárgyalniuk kell a feleknek – részletezte Mészáros Melinda.

A szakszervezeti vezető kérdésünkre elmondta: habár okozott némi fejtörést a tárgyalásokon, hogy a kafetériaelemek döntő többségénél megszűnt januártól az adókedvezmény, nettó jövedelemveszteség jellemzően nem érte a munkavállalókat. A béren kívüli juttatások közül a Szép-kártyát választotta a legtöbb munkáltató.

A Liga elnöke azt is megerősítette: habár januártól életbe lépett a rabszolgatörvényként elhíresült túlóratörvény, máig nem érkezett a korábbi, legfeljebb egyéves munkaidőkeret kitolására vonatkozó kollektív szerződésmódosítási igény. A szakszervezetekhez olyan jelzések sem futottak be, hogy a januártól legfeljebb évi 400 órára emelt rendkívüli munkavégzéshez szükséges egyéni megállapodást kötöttek volna az alkalmazottakkal a cégek.

Mészáros Melinda felidézte: a munka törvénykönyve módosítása miatt a korábbi egy- helyett hároméves időtartamban is meghatározható a munkaidőkeret, ám ehhez kollektív szerződés, tehát szakszervezeti jelenlét kell. Az évi kötelezően elrendelhető 250 túlórán felüli rendkívüli munkavégzés 150 órára nőtt, ám ez csak akkor alkalmazható, ha erről írásban megállapodik a munkáltató és a munkavállaló.

– Nemcsak az idén, de jövőre sem életszerű – bizonyos szakszervezetek hangulatkeltése ellenére sem –, hogy bevezessék a cégek a túlórára vonatkozó új szabályokat – nyomatékosította lapunknak Parragh László.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kérdésünkre megerősítette, hogy idén is átlagosan két számjegyű béremelést hajt végre a vállalati szektor, cégmérettől függően eltérő mértékben. Figyelmeztetett: a kis cégek egyre nehezebben képesek tartani a bérversenyt, piaci fennmaradásuk érdekében elkerülhetetlenek a termelékenységet és a hatékonyságot növelő beruházások. A korábbiaknál kisebb, nyolc-nyolc százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelés – a kamarai várakozásokkal összhangban – nem befolyásolta a bérek további dinamikus felzárkózását – szögezte le a kamarai elnök.