Több pénz biztosítja az ügyfeleket

Az elmúlt évek pénzintézeti bedőlései végére jelentős követelésállomány eladásáról számolt be idén nyáron az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA). Ennek a bankok is örülhettek elsőre, mivel a tranzakcióból befolyó vételár az OBA vagyonát növelve mérsékelheti majd az OBA feltöltésére kötelezett hitelintézetek tagdíjfizetési terheit a 2024-re meghatározott céldátumig, vagyis az esetleges bankcsődök esetére létrehozott, az ügyfelek vagyonát védő alapba kevesebbet kellene befizetniük a piaci szereplőknek.

A részleteket firtató kérdéseinkre az OBA-nál elmondták, hogy a terven felüli bevétel révén a hitelintézetektől összesített éves díj mértéke csökkenthető, ahhoz az állapothoz képest, mintha a tranzakcióra nem került volna sor. Azonban ez még nem olyan tétel, amivel a bankpiaci szereplők számolhatnak, mivel előfordulhat, hogy jelentős betétállomány-növekedés esetén a célszint és az évente beszedendő éves szektorszintű díj is emelkedik, „ezért jeleztük, hogy a szektor terhei­nek csökkenése ahhoz az állapothoz képest értelmezendő, mintha nem került volna sor a tranzakcióra” – írták.

Az OBA június elején jelentette be, hogy történetében először értékesítette egyes felszámolási eljárásokban fennálló hitelezői követelését. A 11 hazai hitelintézet felszámolási eljárásában a betétbiztosítóhoz került elemekre a győztes ajánlatot a Hungarian Real Estate Financing Zrt., vagyis az Indotek-csoport tette. Az érintett követelések könyv szerinti értéke tavaly év végén 54,15 milliárd forint volt, amit végül jelentős hozammal, 71,7 milliárd forintos vételáron adtak el. Az értékesítéshez 17 céget keresett meg az alap. Mint azt lapunk kérdésre elmondták, a potenciá­lis befektetők közül többen igényeltek hozzáférést az átvilágítást segítő adatszobához, közülük végül hárman nyújtottak be kötelező érvényű ajánlatot, melyek közül a legmagasabb vételárat tartalmazó nyert. A többi ajánlatról üzleti titokra hivatkozva nem kaptunk további információt az OBA-tól.

Az
orgoványi takarékszövetkezet kintlévőségeit is értékesítette az OBA
Fotó: MTI/Újvári Sándor

A bedőlt banki szerződéseknek (npl) Magyarországon is élénk a piaca már 2014 óta. Csak a napokban értékesítette az UniCredit Bank újabb kilencmilliárd forint értékben bedőlt hitelportfóliót az EOS Faktor Zrt.-nek. Ugyan összességében a devizahitelezés nyomán felhalmozott bedőlt portfóliók már kifutóban vannak, az EOS vezetője, egyben a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének elnöke, Thummerer Péter a lapunknak tavasszal adott interjúban még most is százmillió euróra becsülte a piacra kerülő portfóliókat.

A nagyságrendet kérdésünkre a Magyar Nemzeti Bank is megerősítette. Az OBA-nál elmondták, 2014-ben a betétbiztosítót is megkeresték az általa kezelt állomány kapcsán, de a kapott ajánlat jelentősen alulmúlta a várható megtérülést, ezért elutasították. Az OBA-nál kiemelték, hogy az npl-piac általános állapota önmagában nem garantálta volna az OBA-tranzakció sikerét, mert sok tekintetben sajátos jogi státusú és árazhatóságú követelésekről van szó, így a művelet nem hasonlítható össze egy általánosnak tekinthető banki npl-állomány értékesítésével. Kellett, hogy legyen a piacon elégséges olyan potenciális hazai és külföldi befektető, aki ilyen típusú követelések vásárlására nyitott. – Erre korábban nem mutatkoztak jelek, és 2018-ban is csak előzetes piacfelmérés után tudtunk meggyőződni erről – közölte az OBA.

Mint kifejtették, nem véletlen, hogy Európában a betétbiztosítók többsége meg sem vizsgálta még a követeléseik ily módon való értékesítését, ahol pedig megvizsgálták, csak néhány esetben vágtak bele a megvalósításba, akkor is csak egy-egy tétellel, és az utóbbi körön belül még ennél is kevesebben tudtak sikeres tranzakciót zárni.