Megszületett a napokban a politikai döntés az Európai Unió és az úgynevezett Mercosur-országok (Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay) közötti szabadkereskedelmi megállapodásról. Az egyezmény elsősorban az ipari termékek vámtarifa-csökkentése miatt rendkívül kedvező az uniónak, ugyanakkor a dokumentum bizonyos importált mezőgazdasági termékek vámtarifájára is kiterjed. Éppen ezért a lapunk által megkérdezett hazai ágazati szereplők és a nemzetközi termelői szervezetek aggódnak az európai termelők piaci pozíciójáért.
Önmagában nem számít jelentős mennyiségnek a marhahúsnál a 99 ezer tonnás, hét és fél százalékos vámtarifával behozható mennyiség, illetve a 180 millió tonnás vámmentes baromfi-behozatal, mivel előbbiből nyolcmillió tonna, utóbbiból nagyjából 15 millió tonna az uniós fogyasztás évente. A meghatározott mennyiségre vonatkozó vámkedvezményeket a ratifikálást követő öt éven belül kell elérni. Ugyanakkor ez a kvóta is versenyhátrányt jelent az egyedülállóan magas állatjóléti elvárások miatt az uniós termelőknek, ráadásul más harmadik országokból is importál a közösség.
A Magyar Állattenyésztők Szövetsége az egyezménnyel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy az unió marhahús- és élőmarhaimportjának csaknem 80 százaléka származott tavaly a Mercosur-országokból, és az elmúlt 15 évben is 70 és 90 százalék között mozgott ez az arány. A szövetség ugyanakkor figyelmeztetett: június közepén jelentette be az Európai Bizottság, hogy az Egyesült Államokból hét év alatt kedvezményesen beszállítható hormonmentes marhahús mennyiségét a jelenlegi 10 ezer tonnáról 35 ezer tonnára emelik.
Ez összességében azt jelenti, hogy a következő években akár 30-35 százalékkal megugorhat a marhahús behozatala, ami a tagállamok fogyasztásának 1,6 százalékát teszi ki. Ezt a mennyiséget a termékpálya presztízsének növelésével, valamint piacvédelmi intézkedésekkel képes kezelni az unió, amelynek kutatóközpontja szerint a szabadkereskedelmi egyezmény hatására 16 százalékkal csökkenne a marhahús ára.
