Júniusban 364,8 ezer, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 375 100 forint volt a bruttó átlagkereset, amely az előző év azonos időszakához képest érdemi, 10,6 százalékos növekedést jelent – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. A versenyszférában jobban, az év első hat hónapjában átlagosan 11,3 százalékkal emelkedett a bruttó és a nettó kereset egyaránt, míg a közszférában 7,6 százalékos volt a növekedés. A nettó átlagfizetés 239 ezer, közmunkások nélkül számolva 246 ezer, míg a kedvezményekkel 250,1 ezer forint volt. Az első fél évben átlagosan 359,5 ezer forint volt az átlagbér, reálértéken 6,5 százalékkal ér többet a fizetésünk az egy évvel korábbihoz képest.
Varga Mihály pénzügyminiszter az adatokra reagálva a tárca közleménye szerint azt emelte ki, hogy felzárkózás megy végbe, a magyar lakosság is szeretne úgy élni, fogyasztani, mint a nyugati országokban. Ehhez a gazdaság teljesítményének kellett javulnia. A tárcavezető emlékeztetett: 2010 óta 85 százalékkal nőttek a nettó keresetek, miközben a reálbérek már több mint hat éve emelkednek. Nemzetközi összehasonlításban az euróban számolt magyar bruttó bérek növekedtek a leggyorsabban 2010 és 2018 között a visegrádi országok közül.
Az adókedvezmények és adócsökkentések nyomán folyamatosan javul a családok anyagi helyzete, ami a lakossági fogyasztáson keresztül megmutatkozik a bruttó hazai termék alakulásában is. Ennek eredményeként a gazdasági növekedés 2019 második negyedévében a szezonálisan és naptárhatással igazított adatok szerint 5,2 százalék volt, ami az előzetes becslésnél 0,1 százalékponttal, míg az előző negyedévhez mérten 1,1 százalékponttal magasabb – ismertette Varga Mihály. Hozzátette: ez a tagállamok átlagát négyszeres mértékben meghaladva Magyarországnak az uniós rangsor első helyét is jelenti.
Elemzők egybehangzó véleménye szerint is kiemelkedő volt a júniusi keresetemelkedés. Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint a júniusi bérek alakulására hatással volt a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya és a bérminimum emelése. Arra hívta fel a figyelmet, hogy 2015 óta az egyedi kifizetésektől megtisztított rendszeres bérek 51,1 százalékkal nőttek a magyar munkaerőpiacon, ami példátlan felzárkózást jelent a hazai nemzetgazdaság történetében. A Takarékbank vezető elemzője kiemelte, hogy továbbra is a közszféra a gyenge pontja a jelenlegi bérdinamikának, míg a versenyszféra felülmúlja az átlagot, de az egészségügyi szakdolgozói bérek idén nyártól beindult, 2022-ig 72 százalékot elérő emelése gyorsíthat majd a dinamikán, mivel ez mintegy 90 ezer embert érint.