Az eredmények teszik lehetővé a juttatást a közfoglalkoztatottaknak

Az értékteremtő munka elismeréseként, nem pedig kampánycéllal nyújt a kormány a havibéren felül nettó 54 ezer forintos egyszeri juttatást a közfoglalkoztatottaknak – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Kontrát Károly. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: a jelentős gazdasági növekedés és a közfoglalkoztatotti létszámcsökkenés tette lehetővé az egyhavi pluszpénzt. A közmunkások elhelyezkedését novembertől a tárca gazdaságélénkítő programja is tovább segíti.

Nagy Kristóf
2019. 09. 14. 6:45
A társadalom számára hasznos és értékteremtő tevékenységet ismer el a kormány Fotó: Havran Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– A falvak, városok és lakóközösségek számára érzékelhető, hasznos és értékteremtő munkát végeznek a közfoglalkoztatottak, ezért az ő megbecsülésüket fejezi ki a kormány azzal, hogy minden érintett havi fizetésén felül egyszeri, nettó 54 ezer forintos támogatást kap.

Az összeg legkésőbb szeptember 20-ig minden közfoglalkoztatotthoz megérkezik, nincs külön teendőjük – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Kontrát Károly, a Belügyminisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára. Felidézte: a juttatás fedezetét a gazdaságnövekedés mellett azok a kormányzati intézkedések teremtették meg, amelyeknek köszönhetően jelentősen nőtt a versenypiacon a munkahelyek száma, és ezzel párhuzamosan csökkent a közfoglalkoztatottak száma.

Kontrát Károly határozottan visszautasította azokat az ellenzéki vádakat, amelyek szerint a kormány célja a juttatással az, hogy szavazatokat szerezzen a közelgő önkormányzati választásokra. – A támogatással elismerjük a társadalom számára hasznos munkájukat azoknak, akik még a közfoglalkoztatásban dolgoznak. Emellett az érintettek álláskeresését is támogatni szeretnénk az összeggel – nyomatékosította a politikus.

Az egyszeri, foglalkoztatást ösztönző támogatásra azok jogosultak, akik idén január 1-je és július 31-e között legalább kilencven napig közfoglalkoztatotti jogviszonyban álltak, és jogviszonyuk augusztus 1-jén is megvolt. Nem jogosultak viszont azok, akiket kizártak a közfoglalkoztatásból pél­dául azért, mert tanköteles gyermekük mulasztása miatt elmarasztalták őket, vagy nem fogadták el a nekik felajánlott képzést, illetve állást.

Megbecsültek. A társadalom számára hasznos és értékteremtő tevékenységet ismer el a kormány
Fotó: Havran Zoltán

– A Belügyminisztérium közelmúltban indult gazdaságélénkítő programja érdemben elősegíti a hátrányos térségek felzárkózását. Ez a felzárkózás pedig magában foglalja az elsődleges munkaerőpiacon az elhelyezkedési lehetőségek bővülését, és érdemben hozzájárul a vidék népességmegtartó erejének növeléséhez. Elsőként novemberben, ötven településen kezdődhetnek el a fejlesztések – ismertette Kontrát Károly.

Kiemelte: a foglalkoztatási eredmények rendkívül kedvezők, mivel a közfoglalkoztatás csúcsévéhez, 2016-hoz képest az idén júliusban 121 ezer fővel dolgoztak kevesebben a másodlagos munkaerőpiacon, alig több mint 103 ezer fő. Az elmúlt egy év alatt pedig 23 ezer közmunkásnak sikerült elhelyezkednie a vállalkozásoknál vagy a közszférában.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a közfoglalkoztatottak az összes hazai munkavállaló mindössze 2,4 százalékát teszik ki, ez az arány pedig az elmúlt három évben kevesebb, mint a felére mérséklődött. Ugyanakkor a közmunka programokban a dolgozói összetétel mára eltolódott a munkaerőpiaci szempontból hátrányosabb, sebezhetőbb csoportok felé, az ő elhelyezésük pedig egyre nehezebb feladat.

– 2016-ra már enyhültek a közfoglalkoztatást ért brüsszeli bírálatok – emelte ki kérdésünkre Kontrát Károly. Sikerült elfogadtatni a közfoglalkoztatottak szegmentáltságára vonatkozó érveket, beleértve, hogy jelentős részük azonnali elsődleges munkaerőpiaci integrációja nem várható a közfoglalkoztatástól. Így az Európai Bizottság legutóbbi ajánlásai már nem tartalmaztak a közfoglalkoztatásra vonatkozó elvárásokat.

Kontrát Károly sikeresnek nevezte a közfoglalkoztatás rendszerét. Emlékeztetett: a gazdasági válság idején munkanélküliek tömegei kerültek a rendszerbe, akik értelmes, értékteremtő munkát végezhettek. Munkájuk eredményeképpen javult a települések össz­képe, rendezettsége, a lakó- és természeti környezet pedig szebbé, tisztábbá vált. Megvalósult a lakosság értékei­nek védelme, jobb lett a közbiztonság, ennélfogva nőtt a települések turisztikai vonzereje – sorolta az államtitkár. Kontrát Károly hozzátette: az eredményeknek köszönhetően összességében erősödött a tenni akarás a közösségért.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.