Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a közfoglalkoztatottak az összes hazai munkavállaló mindössze 2,4 százalékát teszik ki, ez az arány pedig az elmúlt három évben kevesebb, mint a felére mérséklődött. Ugyanakkor a közmunka programokban a dolgozói összetétel mára eltolódott a munkaerőpiaci szempontból hátrányosabb, sebezhetőbb csoportok felé, az ő elhelyezésük pedig egyre nehezebb feladat.
– 2016-ra már enyhültek a közfoglalkoztatást ért brüsszeli bírálatok – emelte ki kérdésünkre Kontrát Károly. Sikerült elfogadtatni a közfoglalkoztatottak szegmentáltságára vonatkozó érveket, beleértve, hogy jelentős részük azonnali elsődleges munkaerőpiaci integrációja nem várható a közfoglalkoztatástól. Így az Európai Bizottság legutóbbi ajánlásai már nem tartalmaztak a közfoglalkoztatásra vonatkozó elvárásokat.
Kontrát Károly sikeresnek nevezte a közfoglalkoztatás rendszerét. Emlékeztetett: a gazdasági válság idején munkanélküliek tömegei kerültek a rendszerbe, akik értelmes, értékteremtő munkát végezhettek. Munkájuk eredményeképpen javult a települések összképe, rendezettsége, a lakó- és természeti környezet pedig szebbé, tisztábbá vált. Megvalósult a lakosság értékeinek védelme, jobb lett a közbiztonság, ennélfogva nőtt a települések turisztikai vonzereje – sorolta az államtitkár. Kontrát Károly hozzátette: az eredményeknek köszönhetően összességében erősödött a tenni akarás a közösségért.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!