Értékesebb beruházások érkeznek

Az elmúlt években egyre több külföldi beruházás érkezett hazánkba, ráadásul sokkal jobban fizető állásokat hoznak létre, mint korábban. Már távolról sem mondható el, hogy alacsony bérű, kis hozzáadott értéket teremtő vállalkozások jönnének Magyarországra.

MN_SABLON

Magyarország termelési központból tudásalapú, kutatás-fejlesztésre összpontosító gazdasággá alakult – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtöki sajtótájékoztatóján Budapesten. Az elmúlt öt és fél évben a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) támogatásával összesen 435 beruházási projekt valósult meg az országban 16,4 milliárd euró értékben, 82 700 új munkahelyet létrehozva. Csak a tavalyi évben 98 projekt valósult meg, míg 2009-ben még csak 27 volt ez a szám.

A beruházások szerkezete is változóban van: tavaly a csaknem százból 29 projekt a kutatás-fejlesztés, IT és a szolgáltató szektorok területén valósult meg, ami hatvanszázalékos növekedés az előző évhez képest. Ami talán a leglényegesebb, hogy már távolról sem mondható el, hogy alacsony bérű, kis hozzáadott értéket teremtő vállalkozások jönnének, ellenkezőleg: az EKD, azaz egyedi kormánydöntéssel megítélt, vissza nem térítendő támogatásban részesülő projektek esetében a dolgozónak fizetett átlagbér a 2017-es 304 ezer forintról 2018-ra 425 ezer forintra nőtt, ami negyven százalék, az idei év első felében pedig már 506 ezer forint az átlagbér a hozzánk érkező beruházásoknál, ami újabb 21 százalékos növekedés. Ez az összeg lényegesen magasabb, mint a Központi Statisztikai Hivatal által számolt országos átlagbér.

Korábban felmerült, hogy az állam esetleg túlzottan támogatná a külföldi beruházásokat, azonban kijelenthető, hogy erről szó sincs, hisz az idei első fél évben a támogatás már csak a teljes beruházási érték tíz százalékát tette ki a tavalyi első féléves 12 százalékot követően.

A HIPA által támogatott projektek származási országát tekintve a darabszám alapján Németország áll az első helyen az idei első fél évben tíz beruházással, őt követi hét beruházási döntéssel Dél-Korea, a harmadik helyen pedig a magyar beruházók állnak öt projekttel. A beruházási volumen alapján viszont Dél-Korea került az első helyre 1,18 milliárd euróval, ami az összesített érték több mint felét teszi ki. Különösen jelentős ezek közül az SK Innovation, amely elektromos autókhoz fog nagy teljesítményű akkumulátorokat gyártani, a projekt önmagában 753 millió eurót jelent. A második helyen Németország áll 539 millió eurós értékkel, a harmadik hely Dániáé 160 millió eurós volumennel.

A tervezett munkahelyek száma alapján ugyancsak Dél-Korea az első a teljes munkahelyteremtés harminc százalékával, ebből az említett akkumulátorgyár ezer új munkahelyet jelent. Második helyen Németország áll 1415 munkahellyel, a harmadikon viszont az Egyesült Királyság, köszönhetően a 800 munkahelyet teremtő Tesco beruházásának. A negyedik helyre Dél-Afrika került, döntő részben a Pepco-beruházása miatt.

Ami az ágazatokat illeti: beruházási érték alapján az elektronika áll első helyen, második a járműipar, harmadik a logisztika. A tervezett munkahelyek száma alapján ugyancsak az elektronikai iparág az első 2120, a logisztika a második 1495, a szolgáltatási szektor a harmadik 1380 állással.

Végül nézzük meg, hogyan oszlanak meg a beruházások az országon belül. A legtöbb, nyolc projekt Komárom-Esztergom megyében valósul meg, a következő Pest megye héttel, harmadik helyen áll a főváros öt projekttel. Figyelemre méltó, hogy az ország keleti részén Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyaránt 4-4 beruházást tudhat magáénak, miközben csak négy olyan megye van, ahol nem terveznek beruházást: Nógrád, Vas, Békés és Csongrád.

Beruházási volumen szempontjából kiemelkedik Komárom-Esztergom megye a teljes érték több mint felével, amiben nem kis szerepe van az említett akkumulátorgyárnak, egyúttal az összes új munkahely 28 százaléka is a megyében létesül.

Összefoglalva tehát elmondható, hogy folyamatosan növekszik az országban megvalósuló beruházások mennyisége és értéke, egyre nagyobb hozzáadott értéket állítanak elő, és gyorsan növekvő, jóval a nemzetgazdasági átlag fölötti bért fizetnek.