Tekintettel a nagyobb uniós tagországok gazdaságának stagnálására, az export a második negyedévben mindössze 2,7 százalékkal bővült, miközben az import a belső kereslet dinamikus emelkedése miatt 4,3 százalékkal emelkedett. Az év egészére 5,8, illetve 6,3 százalékos növekedést vár a Századvég, míg jövőre a két mutató emelkedése kiegyenlítettebb, 5,0, illetve 4,9 százalék lehet.
A kivitel növekedését elsősorban a beruházások magas szintje segíti elő, miközben a behozatal bővülését a belső kereslet húzza. Ennek alapján az idén a külkereskedelmi egyenleg alakulása nem tud hozzájárulni a növekedéshez, miközben a folyó fizetési mérleg egyenlege is csökken.
Az infláció az elmúlt időszakban a jegybanki célsávon belül, de a cél fölött alakult, idén éves átlagban 3,4, jövőre pedig 3,3 százalék lehet. Az infláció alakulásában két kockázati tényezőt említettek, az olajár változékonyságát és a tartós forintgyengülést. A Magyar Nemzeti Bank 2020 végéig várhatóan nem változtat az alapkamaton, tehát egyelőre nem várható, hogy a jegybank a forint tartós gyengülésére reagálna. Érdemi szigorítást vélhetően csak az infláció vagy az adószűrt maginfláció 4 százalékra növekedése eredményezhet.
A Fed és az EKB kamatcsökkentése szintén segíthetik az MNB szigorításának kitolódását. A növekedés kockázati tényezői közé sorolták a a német gazdaság teljesítményének alakulásán túl a brexitet, illetve a versenyképesség javulásának elmaradását, amely nélkülözhetetlen a tartósan erőteljes növekedéshez. Ide sorolták a forint gyengülését is, amely ugyan segíti a nagyvállalatokat, de a háztartásokat kedvezőtlenebb helyzetbe hozza és gyengíti a kkv-kat is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!