A GVH azonban azt állapította meg, hogy csak az egymással kölcsönösen közeli hozzátartozói viszonyban álló – egyenes ági rokon, házastárs, testvér – személyek tulajdonában lévő cégek tartozhatnak egy vállalkozáscsoportba.
A távolabbi rokoni kapcsolatban állók, úgy mint: sógor, anyós, após tulajdonát képező társaságokat fő szabály szerint egymástól függetlennek kell tekinteni. Ez azt jelenti, hogy ezek a cégek nem hangolhatják össze piaci tevékenységüket, és a kartellezés tilalmát érintő szabályokat ugyanúgy be kell tartaniuk egymás között, mintha egymástól teljesen független piaci szereplőkről lenne szó.
Ha például a családi cégcsoport vállalkozásai egy közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként úgy nyilatkoznak, hogy egymástól függetlenek, majd az ajánlattétel során egyeztetik az ajánlati áraikat, akkor a GVH egy későbbi versenyfelügyeleti eljárásban ezt a helyzetet értékelheti úgy, hogy a családi vállalkozások egymástól versenyjogilag függetlenek, hiszen függetlenségükről a közbeszerzési eljárásban nyilatkoztak.
Ezért aztán nem egyeztethettek volna ajánlati áraikról. Ilyen esetben a függetlenség kérdése egyáltalán nem mellékes, hiszen a közbeszerzési kartellezés esetén jelentős bírság szabható ki, és ez a magatartás akár szabadságvesztéssel is büntethető.
Jó hír, hogy a kis- és közepes cégeknek – és így a legtöbb családi vállalkozásnak – kedvező bírságszabály is szerepel a versenytörvényben. A mikro-, kis- vagy középvállalkozással szemben az első esetben előforduló jogsértésnél az eljáró versenytanács bírság kiszabása helyett figyelmeztetést is alkalmazhat. Akkor tehetik ezt meg, ha úgy látják, a vállalkozás a későbbiekben betartja majd a szabályokat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!