A családi vállalkozások kartelljét is vizsgálhatják

A család szent, ám ha a családtagok cégei ugyanazokon a közbeszerzéseken indulnak és egyeztetik az áraikat, az éppen úgy kartellnek számít, mint a multinacio­nális vállalatok esetében. A kis- és középvállalkozások helyzetét mentheti, hogyha első esetben fordul elő a jogsértés, akkor figyelmeztetéssel megúszhatják.

A kútfúrókra is vonatkozik a versenytörvény (képünk illusztráció) Fotó: MTI Fotó: H. Szabó Sándor

A kartellezésről legtöbbünknek a nagyvállalatok jutnak eszünkbe: egy-egy iparágat világméretben meghatározó óriások, államok feletti gazdasági hatalmak komoly befolyással bírnak az árakra. De még az olyan piacon is lehet áregyeztetés, ahol viszonylag sok a szereplő.

Jelenleg is tart például a több ezer fuvarozó vállalkozás kártérítési pere a féltucatnyi nagy teherautó-gyártó ellen, amelyek – az Európai Bizottság jogerős megállapítása szerint – ­bizonyíthatóan egyeztették az áraikat, és mintegy tíz százalékkal megkárosították a vevőiket. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szerint azonban a piacnak effajta manipulálása nem a multik kiváltsága.

Helyi piacokon, például egy-egy településen a közbeszerzési eljárások esetében hasonló jelenségek tapasztalhatók, amelyek közül nem egy „családon belül marad”. Nem kell nagy dolgokra gondolni: elég, ha az iskola tornatermét kell felújítani, és helyben, mivel nincs más lehetőség, csak ugyanannak a nagycsaládnak a tagjai­tól lehet árajánlatot kérni.

Vagyis arról van szó, hogy az az egyébként természetes együttműködés, amely a gazdasági életben hasonló területen tevékenykedő testvérek, házastársak, rokonok érdekvédelmét szolgálja, árbefolyásoló tényező is lehet, és így a versenyjogi szabályokba ütközhet.

A kútfúrókra is vonatkozik a versenytörvény (képünk illusztráció)
Fotó: MTI Fotó: H. Szabó Sándor

Milyen szép, ha a rokonság jeles alkalmakkor körbeüli a fehér asztalt, és abban sincs semmi rossz, ha a hasonló területen ténykedő családtagok megosztják egymással a tapasztalataikat. De ha a nagymama születésnapján abban is megegyeznek, hogy az önkormányzatnak mennyiért adnak el valamit vagy milyen áron nyújtják a szolgáltatásukat, akkor az kartell lehet, amiért bizony kemény pénzbüntetés, sőt akár szabadságvesztés is járhat.

A Gazdasági Versenyhivatal már az elmúlt években is hozott határozatot effajta ügyekben – ismertette lapunkkal a Deloitte Legal versenyjogi csapata. Előfordult például, hogy a hatóság négy kútfúró céggel szemben lépett fel közbeszerzési kartellezéssel kapcsolatos ügyben.

A cégek azzal védekeztek, hogy az egymás közötti megbeszélé­seik azért nem jogsértők, mert a tulajdonosaik, ügyvezetőik rokoni kapcsolatban állnak egymással, így versenyjogi szempontból egy vállalkozáscsoportba tartoznak, és összehangolt piaci magatartásuk nem minősülhet kartellnek.

A GVH azonban azt állapította meg, hogy csak az egymással kölcsönösen közeli hozzátartozói viszonyban álló – egyenes ági rokon, házastárs, testvér – személyek tulajdonában lévő cégek tartozhatnak egy vállalkozáscsoportba.

A távolabbi rokoni kapcsolatban állók, úgy mint: sógor, anyós, após tulajdonát képező társaságokat fő szabály szerint egymástól függetlennek kell tekinteni. Ez azt jelenti, hogy ezek a cégek nem hangolhatják össze piaci tevékenységüket, és a kartellezés tilalmát érintő szabályokat ugyanúgy be kell tartaniuk egymás között, mintha egymástól teljesen független piaci szereplőkről lenne szó.

Ha például a családi cégcsoport vállalkozásai egy közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként úgy nyilatkoznak, hogy egymástól függetlenek, majd az ajánlattétel során egyeztetik az ajánlati áraikat, akkor a GVH egy későbbi versenyfelügyeleti eljárásban ezt a helyzetet értékelheti úgy, hogy a családi vállalkozások egymástól versenyjogilag függetlenek, hiszen függetlenségükről a közbeszerzési eljárásban nyilatkoztak.

Ezért aztán nem egyeztethettek volna ajánlati áraikról. Ilyen esetben a függetlenség kérdése egyáltalán nem mellékes, hiszen a közbeszerzési kartellezés esetén jelentős bírság szabható ki, és ez a magatartás akár szabadságvesztéssel is büntethető.

Jó hír, hogy a kis- és közepes cégeknek – és így a legtöbb családi vállalkozásnak – kedvező bírságszabály is szerepel a versenytörvényben. A mikro-, kis- vagy középvállalkozással szemben az első esetben előforduló jogsértésnél az eljáró versenytanács bírság kiszabása helyett figyelmeztetést is alkalmazhat. Akkor tehetik ezt meg, ha úgy látják, a vállalkozás a későbbiekben betartja majd a szabályokat.