A kutyaagy eddig ismeretlen nyugalmi hálózatait funkcionális mágneses rezonancia (fMRI) vizsgálattal fedezték fel az ELTE kutatói, amihez családi kutyákat képeztek ki. A módszer nem jelent veszélyt a kutyák egészségére, az állatok örömmel vettek részt a tesztekben. (A mérések a Természettudományi Kutatóközpont Agyi Képalkotó Központjában zajlottak.) A nyugalmi hálózatok vizsgálatakor a részt vevő állatoknak semmiféle ingert nem játszanak le a mérés ideje alatt, és nem is kell semmit csinálniuk. Lényegében zavartalanul fekszenek, míg az MR-készülék képet alkot az agyműködésükről.
– Könnyen ráálltak a kutyák a semmittevésre?
– Maga a tréning elég speciális, hiszen a semmittevésre készítjük fel őket. A teljes mozdulatlanság nehéz és koncentrációt igénylő feladat. A legnehezebb talán azt megértetni velük, hogy most valóban annyi a feladat, hogy semmit ne csináljanak, de maradjanak ébren – tájékoztatta lapunkat Szabó Dóra, a cikk első szerzője. Az eredmények alapján valószínűsíthető, hogy a most leírt nyugalmi kapcsolatok őse már az ember és a kutya százmillió éve élt utolsó közös ősében is megtalálható volt.
„A leírt hálózatok elhelyezkedésük alapján hasonlók az emberi agy nyugalmi hálózataihoz. Kutyáknál is van alapműködési, szenzorimotoros, auditoros vagy homloklebenyi hálózathoz hasonló elrendeződést mutató képlet. Bár szerepük még kérdéses, így is alapot nyújtanak ahhoz, hogy az öregedéssel kapcsolatos változásokat vizsgáljuk” – olvasható a lapunkhoz eljuttatott közleményben Kubinyi Enikőnek, a kutatócsoport vezetőjének véleménye.
A kutatók szerint a vizsgálatok a jövőben az epilepszia vagy az öregedéssel együtt járó kognitív hanyatlás kutatását is segíthetik. Az öregedés kutatása során az elmúlt pár évben számos elmélet született a nyugalmi hálózatok öregedésben betöltött szerepében, amelynek tesztelésére bizonyos szempontokból a kutya az embernél jobban megfelel.
– Az emberek életmódja hihetetlen gyorsan változik. Például a kutatók gondban vannak, mert az idősek és a fiatalok között sok nem kontrollálható, nagyon jelentős szisztematikus különbség van például az internet megjelenése miatt – magyarázza a fiatal kutató. Ahhoz, hogy a kutyák nyugalmi hálózatának öregedése vizsgálható legyen, első lépésként le kellett írni magukat a hálózatokat, erre építve már tesztelhetik, hogy a kutyáknál is csökken-e például bizonyos hálózatokon belül vagy éppen egyes hálózatok között a kapcsolatok erőssége. Ez a csökkenés az adott agyterületek közötti kommunikáció hatékonyságának romlását jelzi. A normál öregedés során ez a jelenség csak bizonyos területek között figyelhető meg, míg demencia esetén kevésbé szelektív lehet ez a folyamat.
