Az agrárcégeknek is kihívás a brexit

Nem csak az európai uniós agrárforrások szűkülhetnek az Egyesült Királyság távozásával, a brexit a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szinte minden területén új helyzet elé állítja az ágazat szereplőit. A kilépés az egyes termékekre vonatkozó előírásokban, engedélyekben is változást hoz majd, ami a vámkezelés mellett tovább bonyolíthatja a kereskedelmi kapcsolatokat. A brexitre ezért a vállalkozásoknak és a termelőknek is időben fel kell készülniük.

Változnak az állattenyésztésre vonatkozó követelmények, míg a termékek kereskedelme szigorodik Fotó: Éberling András

Alaposan felforgathatja az Egyesült Királyság kilépése az európai uniós agrár- és élelmiszeripar szereplőinek életét. Bár a brexit miatt legtöbben a közös agrárpolitika keretének szűkülésétől tartanak, a tagállam esetleges rendezetlen kilépése – függetlenül attól, hogy megállapodások keretében történik-e – az agrárium szinte minden területén jelentős változásokat hoz majd.

– A gazdasági kapcsolatok akadálytalansága nemzetgazdasági érdek, ezért a szaktárca mindent megtesz a zavartalan export fenntartásáért – szögezte le Nagy István. Az agrárminiszter képviselői kérdésre adott írásbeli válaszában közölte: a jövőbeni kapcsolatokról szóló tárgyalások során a kormány annak érdekében fog fellépni, hogy a lehető legszorosabb gazdasági és kereskedelmi együttműködés jöjjön létre az EU és az Egyesült Királyság között a brexitet követően.

A kilépés határidejét – a brit halasztási kérelem elfogadásával – 2020. január 31-re tolták ki, a legfrissebb információk szerint ugyanakkor a hosszabbítás rugalmas. Tehát ha a brit parlament elfogadja a kilépési megállapodást, az Egyesült Királyság akár korábban is távozhat az EU-ból. Amint ez megtörténik, a britekkel folytatott, eddig belső piaci tranzakciónak minősülő adásvétel külkereskedelmivé válik. Ha nem sikerül megállapodásra jutni a kilépés feltételeiről, vagyis a tagállam rendezetlen körülmények között távozik az unióból, a kilépés napjától az Egyesült Királyság harmadik országbeli partnernek minősül majd.

Változnak az állattenyésztésre vonatkozó követelmények, míg a termékek kereskedelme szigorodik
Fotó: Éberling András

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal brexittel foglalkozó tájékoztatója szerint ha az Egyesült Királyság harmadik országnak számít majd, azzal többek között az élelmiszer-biztonsági, a növénytermesztési és állattenyésztési, valamint a növény- és állategészségügyi követelmények is változni fognak, de a termékek kereskedelmében is szigorúbb szabályok jönnek. Az egyik legszembetűnőbb változás lesz, hogy minden terméket vámkezelni kell majd. Emellett valamennyi árucikk – például a növények, a vetőmagok, az állatok és az állati termékek – esetében is meg kell vizsgálni, hogy megfelelnek-e az európai uniós követelményeknek, illetve hogy a közösségből milyen feltételekkel juthatnak a brit piacra. Változni fognak a címkézésre vonatkozó előírások és szigorodnak az ellenőrzések is.

A Nagy-Britanniával kereskedelmi kapcsolatot folytató cégeknek alaposan fel kell készülniük erre az új helyzetre. Annak érdekében, hogy az átállás viszonylag zökkenőmentes legyen, a kormány külön honlapot hozott létre, ahol az érintettek tájékozódhatnak az agráriumot, a vállalkozásokat és az üzleti szférát érintő kérdésekről. A vámkezelési és adózási szabályokról pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a külön erre a célra létrehozott oldalán ad felvilágosítást.