A monetáris tanács az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát változatlanul 0,9 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig -0,05 százalékon tartotta, ami megfelelt az elemzői várakozásoknak. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll.
A tanácstagok véleménye szerint az elmúlt hónapban beérkezett makrogazdasági adatok a szeptemberi Inflációs jelentés előrejelzésével összhangban alakultak, az inflációs kilátásokban nem történt elmozdulás az előző döntés óta.
Szeptemberben az infláció 2,8, a maginfláció 3,9, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,4 százalék volt. Az inflációt a feldolgozatlan élelmiszerek és az üzemanyagok árindexének csökkenése mérsékelte. A szeptemberi maginflációs adatokkal kapcsolatban több döntéshozó rámutatott, hogy a piaci szolgáltatások árindexének alakulását egy egyedi tétel, a telekommunikációs szektor kiugró áremelkedése befolyásolta.
A testület szerint az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben változatlanul kettősség figyelhető meg: az élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra egyre inkább fékezi az áremelkedés ütemét. A nyári hónapokban a várttól számottevően elmaradó adószűrt maginfláció és a lassuló európai konjunktúra hatásai a hosszabb távú inflációs kilátások esetében is a lefelé mutató kockázatok erősödését jelzik.
A tanács várakozása szerint a fogyasztóiár-index értéke az év végéig – a tavalyi üzemanyagár-csökkenés bázishatása miatt – újra nő, majd fokozatos mérséklődést követően a 3 százalékos inflációs cél szintjén stabilizálódik. Az adószűrt maginfláció a következő hónapokban enyhén emelkedik, majd a külső dezinflációs hatások miatt a korábban vártnál alacsonyabb pálya mentén 3 százalékra csökken.
A monetáris tanács ezúttal is rámutatott, hogy a korábban még szimmetrikus inflációs kockázatok az elmúlt negyedévben aszimmetrikussá váltak, a globálisan meghatározó jegybankok lépései következtében lazábbá vált a külső monetáris politikai környezet. A legtöbb tanácstag felhívta a figyelmet a külső környezet változatlan bizonytalanságára is. A lassuló európai konjunktúra miatt lefelé mutató inflációs kockázatok mellett kiemelték, hogy a nemzetközi gazdasági folyamatok alakulására a következő időszak geopolitikai eseményei – különös tekintettel a brexittel és a nemzetközi kereskedelempolitikával kapcsolatos fejleményekre – is jelentős hatással lehetnek.
