Ezermilliárdot jelentene az egy számjegyű szja

Az elmúlt napok kormányzati közlései alapján nem lenne meglepő, ha a kormány a következő év elején újabb adócsökkentést jelentene be. Ha a döntéshozók a személyi jövedelemadó mérséklése mellett határoznak, szakemberek szerint azontúl, hogy nagyjából ötmillió ember nettó jövedelme növekedne, lehetőség nyílna a szürkefoglalkoztatás visszaszorítására, s olyannyira előnyös helyzetbe kerülne az ország az uniós adóversenyben, ami önmagában újabb befektetőket csábíthatna ide. Az egy számjegyű szja kialakítása pedig akár ezermilliárdos adócsökkentést is jelenthetne. De kérdés, mit engednek az anyagi lehetőségek.

Jakubász Tamás
2019. 11. 28. 5:45
Ha nagyobb összeg marad az emberek zsebében, azt jellemzően fogyasztásra fordítják Fotó: Éberling András
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kulcs az adócsökkentés – így fogalmazott a napokban Orbán Viktor, amikor a jövő évi lehetséges gazdaságvédelmi intézkedésekről beszélt. A miniszterelnök részleteket ugyan nem árult el, de valószínű, hogyha tehermérséklésre kerül sor, akkor a kormány – az elmúlt évekhez hasonlóan – a munkaadók közterhein, az úgynevezett szociális hozzájárulási adón farag majd, ugyanakkor szóba jöhet a személyi jövedelemadó (szja) csökkentése is. A fő kérdés – ahogy a kormányfő is rámutatott –, hogy mit enged az állam aktuális pénzügyi mozgástere.

Fehér lenne a szürke

Szakértőket kérdeztünk arról, gazdaságélénkítő intézkedés volna-e a személyi jövedelemadó jelenleg 15 százalékos kulcsának csökkentése. – Az szja mérséklése különösen akkor hajtana számottevő gazdasági hasznot, ha a kulcs egy lépésben csökkenne tíz százalék alá – nyilatkozta lapunknak a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke, utalva az egy számjegyű szja-ról szóló, régebb óta élő kormányzati elképzelésre.

Ha nagyobb összeg marad az emberek zsebében, azt jellemzően fogyasztásra fordítják
Fotó: Éberling András

– A változtatás egyszerre segítené a munkahelyteremtést, a befektetők Magyarországra csábítását, és a feketefoglalkoztatás letörését – vélekedett Ruszin Zsolt. A szakember az utóbbi kapcsán kifejtette: manapság nagyjából negyedmillió­ra tehető azoknak a száma, akik minimálbér környéki összeget keresnek legálisan, ezenfelül azonban bizonyos summát zsebbe is megkapnak.

– A jelentős szja-csökkentés – kiegészülve célzott adóhivatali fellépéssel – érdemben tisztítaná a szürkezónát, ami azonnali adóbevételt is jelentene. Visszatekintve a magyar adózástörténetre, a szakember arról is beszélt, hogy a magyar nép közel ötszáz évig idegen hatalomnak adózott, így az úgynevezett direkt adóztatás helyett sokkal közelebb állnak hozzá a forgalmi típusú adók, amelyek a fogyasztás és a szolgáltatások igénybevételekor merülnek fel.

– Már csak ezért is jó megoldás a magasabb forgalmi adók alkalmazása és a jövedelemadók folyamatos mérséklése – fogalmazott Ruszin Zsolt. Szerinte az szja 15 százalékos kulcsát még ebben a kormányzati ciklusban tíz százalék alá nyomhatnák a döntéshozók, a fedezetet firtató kérdésünkre pedig azt mondta: a feketegazdaság elleni hatékony hatósági fellépés ezután is elemi érdeke kell legyen a pénzügyi kormányzatnak.

Átlag 22 ezer forint

– Érzékelhető gazdasági előnyök remélhetők a személyi jövedelemadó jelentős mérséklésétől, az esetleges szja-csökkentés körülményein ugyanakkor sok múlhat – ezt már Honyek Péter mondta lapunknak. A PwC Magyarország szja-tanácsadási csoportjának vezetője azzal kezdte: ha a személyi jövedelemadó kulcsát kilenc százalékra módosítaná a kormány, úgy az átlagos fizetést keresők havi juttatása 22 ezer forinttal nőne.

A teherkönnyítés nyomán a pénztárcákban maradó plusz­összeg egy részét biztosan elköltenék az érintettek a boltokban, a szolgáltatóknál, ami jól jöhetne a gazdaságnak.

– Hozzá kell tenni azt is, hogy az alacsony jövedelmű munkavállalókat Magyarországon magasabb közterhek sújtják, mint a többi visegrádi országban vagy akár egyes nyugat-európai államokban, így a lépés könnyen indokolható is volna – mondta Honyek Péter. – A legnagyobb kérdés ugyanakkor az, hogy a nagy horderejű adócsökkentést miből fedezné a kormány. Egy százalékpontnyi szja-mérséklés ugyanis az idei számok alapján akár 175 milliárd forintba is kerülhetne. Vagyis körülbelül ezermilliárd forint kiesést jelentene, ha a mostani 15 százalékos kulcs egy csapásra kilencszázalékosra változna. – Ehhez vagy az állami kiadások érdemi csökkentésére volna szükség, vagy más közterhek egyidejű megemelésére – vélekedett az adótanácsadó.

Több munkahely

Hogy miképpen befolyásolhatja az szja esetleges csökkentése a befektetők magatartását, arról a Niveus Consulting Group együttműködő jogi partnerét kérdeztük. Fischer Ádám azzal kezdte, hogy a külföldi befektetők – sok más szempont mellett – a munkabérre rakódó teljes közteher mértékét is vizsgálják, vagyis arra kíváncsiak, hogy az adókat, a járulékokat is beleszámítva száz forint nettó bér kifizetésének mennyi a teljes költsége.

– Ebből a szempontból tehát mindegy, hogy a vállalkozások által fizetendő, úgynevezett szociá­lis hozzájárulási adót, vagy a személyi jövedelemadót mérsékli a kormány – mutatott rá a szakember, mind a két közterhet a munkabér után kell leróni.

– Az alacsony szja-nak ugyanakkor rendkívül vonzó üzenete lenne a külföld felé. A munkabér terhei jelentősen csökkentek az elmúlt néhány évben, az szja mérséklése pedig még tovább javítana a helyzeten, újabb munkahelyek létesítésére motiválva a befektetőket. A személyi jövedelemadó csökkentése tehát javítaná az ország adóversenybeli helyzetét – összegzett Fischer Ádám, majd hozzátette: az adóversenyben leginkább Szlovákia és Románia tekinthető konkurenciának, ahol – hozzánk hasonlóan – szintén egykulcsos az adórendszer.

Régi terv

A kormány céljai között régóta szerepel, hogy legfeljebb kilenc százalék legyen a személyi jövedelemadó – nyilatkozta lapunknak a napokban a pénzügyminiszter. Varga Mihály ugyanakkor hozzátette: a lépéshez szükséges anyagi mozgásteret a már megszavazott jövő évi költségvetési törvény nem tartalmazza. A kérdés emiatt – a tárcavezető szerint szigorúan a gazdasági teljesítmény és a költségvetési mozgástér figyelembevétele mellett – leghamarabb 2021 környékén kerülhet újra napirendre.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.