– Most tartunk annál a fázisnál, amikor újra megismertethetjük a magyar gasztronómiát nemzetközi szinten – állapítja meg Forrai Miklós, hiszen a rendszerváltozás előtti negyven évben sikerült a hazai konyhát – ahogy ő fogalmaz – teljesen lenullázni. – Külhoni útjaimon azt tapasztalom, hogy az emberekben mégis van egy pozitív emlék a régi magyar konyháról, és vágynak arra, hogy ismét elhozzuk nekik a hazai ízeket – fogalmazott a szakember, aki profi csapatával több mint tíz országban vendégeskedett néhány év alatt, az egyes eseményekre tervezve a klasszikus ízek újragondolt változatát. Egyebek mellett Kuvaitban, Németországban, Törökországban, Moszkvában, Kínában, Spanyolországban, Franciaországban, Dubajban, de a budapesti vizes vb két helyszínén is az ő cége biztosította az étkeztetést.
A magyar gasztronómia külföldi bemutatkozásainak sikere több tényezőtől függ. – Egyik, hogy egyre több őstermelőtől tudunk vásárolni, így jobb alapanyagokhoz jutunk, amit magunkkal vihetünk Európába. A minőségi alapanyagokból készült ételeket olyan hazai kézműves borokkal kínáljuk, amelyek méltán megállják a helyüket a nemzetközi piacokon is – mondta.
Fotó: Győrfi-Forgács Beáta
Forrai Miklós már huszonévesen tudta, hogy bizonyos szolgáltatások kombinációjával egyedi kínálatot lehet létrehozni. A kilencvenes évek elején pezsgő divatélet volt a fővárosban, ahol divatstúdiót vezetett, amelyhez irodalmi kávéházat társított, és bizonyos értelemben megelőzte a romkocsmák kultuszát is. – Újszerű bemutatókat rendeztünk, a közterületre és extrém helyszínekre vittük a divatot – idézte fel, hozzátéve, annak idején egy olyan VI. kerületi egyszintes, üres épületet szemelt ki a színházéttermének, amit a rendszerváltás előtt garázsnak használtak. Akkoriban nem sok étterem volt, ahova be lehetett ülni színház után, de itt adta magát, hogy az előadást követően helyben maradnak a nézők és boroznak, vacsoráznak.
Mára azonban, amikor Pesten minden második kapualjban étterem nyílt, azt látjuk, hogy a vendégek igényei megváltoztak – folytatta. – Az emberek a kisebb, barátságosabb helyeket és a jó koncepciót keresik. Ez lehet több fogásos fine dining (művészileg tálalt, különleges ételsorok kóstolása) vagy valamilyen nemzetiségi konyha felépítése. Akik sikeresek tudnak lenni ma az éttermi piacon, azok arra törekszenek, hogy egy adott célcsoportot szólítsanak meg, és a sokkal szűkebb kínálathoz építsék a dizájnt – fűzte hozzá a gasztronómus, akinek Andrássy úti étterme mellett továbbra is az az elsődleges célja, hogy világszerte utazva mind szélesebb körben népszerűsítse a magyar gasztronómiát.
