A korábbi kormányokat hibáztatja Románia elnöke

A korábbi szocialista kormányok tevékenységében véli megtalálni Klaus Johannis román államelnök annak okát, hogy a Standard & Poor’s (S&P) nemzetközi hitelminősítő stabilról negatívra rontotta Románia államadós-besorolásának kilátásait.

Elsősorban a megemelkedett idei és jövő évi államháztartási hiányra hivatkozva rontotta stabilról negatívra a Standard & Poor's (S&P) keleti szomszédunk államadós-besorolásának kilátásait, amellyel párhuzamosan megerősítette az ország BBB mínusz/A–3 szintű befektetési ajánlású besorolását. A nemzetközi hitelminősítő szakértői szerint a hibásan összeállított költségvetés indokolja a kilátás besorolásának lerontását. Az okok részletes kifejtésében az is áll, hogy az idén októberben megbuktatott szociáldemokrata kormány túlköltekezése miatt a jelenlegi kabinet kénytelen volt módosítani az idei és a jövő évre várható államháztartási hiányt. A deficit 2019-ben várhatóan a bruttó hazai termék (GDP) 4,4 százalékát teszi ki, jövőre pedig 3,5 százalékos mínuszt helyeztek kilátásba. Korábban Románia három százalék alatti deficitet vállalt. A szakértők szerint a jövő évre tervezett nyugdíjemelés ismételt negatív hatást válthat ki és tovább növelheti az amúgy sem túl kedvező kilátású államháztartási hiány nagyságát. Miközben azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy 2020-ban önkormányzati és parlamenti választásokat is tartanak Romániában, amelyek rendszerint a szavazatszerzést célzó felelőtlen ígéretek és intézkedések periódusának számítanak. A hitelminősítőnél attól tartanak, hogy a felsorolt okok késleltethetik az egyensúly visszaállítására irányuló intézkedéseket.

Florin Cîțu, a liberális párti román kormány pénzügyminisztere már a bejelentés napján sietett kijelenteni, hogy az államadós-besorolás kilátásának lerontása az előző kabinet hároméves felelőtlen kormányzásának tulajdonítható, a főpénzügyér szerint az előző kormány már február óta figyelmen kívül hagyta az S&P elemzőinek figyelmeztetéseit. Ehhez az állásponthoz csatlakozott Klaus Johannis államfő is, aki az Európai Tanács legutóbbi brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy a hitelminősítő indoklásából világosan kiderül: nem a mostani, hanem a korábbi kormányok által jóváhagyott túlzott kiadások és a rossz költségvetés miatt minősítették vissza az országot. A nemrég újabb ötéves ciklusra újraválasztott, liberális párti kötődésű államfő szerint a 2020-as költségvetés szolidnak ígérkezik, alkalmasnak arra, hogy „megfelelő pénzügyi magatartás” mellett jelentős javulást hozzon. Johannis úgy tartja, hogy a közember szempontjából ez a hatás egyelőre nem lesz érzékelhető, ám a Romániában befektetni szándékozókat pozitív értelemben gondolkodóba ejtheti, és a nemzetközi piacok kamataira is gyakorolhat némi kedvező hatást.

A Ludovic Orban-kormány jövőre 3,6 százalékos, 2021-re pedig 3,34 százalékos államháztartási hiánnyal számol. A költségvetési kiadások keretszámairól szóló törvénytervezet értelmében az államadósság felső határát a GDP 45 százalékában szabták meg. A pénzügyminiszter szerint a következő két év során az államháztartási hiány várhatóan meghaladja a három százalékot, ám ezek, megfogalmazása szerint, csak átmeneti évek lesznek, amelyek alatt lezajlik az átmenet a prociklikus politikáról az anticiklikus, normális politikára. „A 2020-as év lesz az az esztendő, amelyben megtisztítjuk és stabilizáljuk a gazdaságot, és felkészítjük a 2021-es évre. Onnantól kezdve a beruházások képezik majd a gazdasági növekedés alapját, és az azt követő években fenntartható lesz a gazdasági fejlődés” – fejtette ki a pénzügyminiszter.