A szerződés aláírását megelőzően Mosóczi László, az ITM közlekedéspolitikáért felelős államtitkára ismertette, hogy a megállapodás 2021-re csaknem 56 milliárd forintot, 2022-re pedig több mint 50 milliárd forintot biztosít a beszerzésre.
Mosóczi László felidézte, hogy a MÁV-Start Zrt. 2017 áprilisában kötött 8 évre szóló keretmegállapodást a Stadler Bussnang AG-vel 40 darab 600 ülőhelyes elővárosi villamos motorvonat beszerzéséről. Ebből 19 motorvonatot két eseti szerződésben 100 milliárd forintért már megrendeltek, felhasználva az EU-s társfinanszírozású Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program forrásait. A maradék 21 szerelvény megvásárlását a kormány azért segíti, mert az uniós keret kimerült, de a támogatási szerződés teljes összege beforgatható a következő ciklus forrásainak terhére – tette hozzá az államtitkár.
Az új vonatok Budapest és Újszász-Szolnok, Székesfehérvár, valamint Győr-Hegyeshalom között közlekedhetnek, így 2022 végétől a főváros körüli vonalakon a még nem villamosított lajosmizsei vonal kivételével mindenütt korszerű Flirt és Kiss motorvonatok szállítják az utasokat. A korábban megrendelt járművek utasforgalmi próbaüzeme jövő februárban kezdődik, elsőként a ceglédi és váci vonalakon indulhatnak el.
Mosóczi László arra számít, hogy az új vonatok a vasúttársaság megújulásának jelképei lesznek, és ehhez a vasúti pályák és állomások felújítása is hozzá fog járulni. A motorvonatok beszerzése erősíti a közösségi közlekedés vonzerejét a főváros környékén, így csökkenhet a közúti forgalom és a környezetterhelés – tette hozzá.
Véleménye szerint a fejlesztéseket az eddigi eredmények is igazolják, hiszen 2015 óta majdnem 4 millióval nőtt a MÁV-Start éves utasszáma, és a növekedés épp a nagyobb forgalmú, motorvonatokkal kiszolgált elővárosi szakaszokon a legjelentősebb. Budapest körül az elővárosi vasúti közlekedést évente közel 60 millióan választják, a MÁV-Start belföldi fizető utasainak több mint fele itt utazik.
Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy a fejlett közlekedési hálózat az életminőség javítása mellett a fenntartható gazdasági növekedésnek is alapfeltétele, a kormány ezért jelentős összegeket fordít a közösségi közlekedés, és főképp a vasút versenyképességének erősítésére. 2010 óta a kötött pályás közlekedés, valamint a hozzá kapcsolódó járműállomány korszerűsítésére több mint 1300 milliárd forint jutott költségvetési és uniós forrásokból, 2016 és 2024 között pedig csaknem 1800 milliárd forint juthat vasúti beruházásokra.