Nem mindegyik adó csökkentésére van szükség

Sokat hozhattak az államkasszának azok az adóhatósági módszerek, amelyeket az áfafizetés elkerülésének megakadályozásáért vezettek be az elmúlt években – egyebek mellett ez derül ki az Állami Számvevőszék legfrissebb elemzéséből. A szervezetnél rögzítették: érdemi eredmények várhatók az adócsökkentésektől, az áfa mérséklése ugyanakkor – az utóbbi idők történései miatt – igencsak megfontolandó.

MN_SABLON

Hatalmas ütemben emelkedik az az összeg, amely általános forgalmi adó (áfa) címén érkezik a közkasszába. Míg 2014-ben nagyjából 3000 milliárd forint áfát róttak le az adófizetők, addig tavaly már majdnem 4000 milliárdot. Friss elemzésükben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szakemberei annak igyekeztek utánajárni, milyen tényezők húzódhatnak meg a vaskos, körülbelül harmincszázalékos emelkedés hátterében.

A kutatók szerint az áfabevételek folyamatos növekedésében fontos szerepet játszott egyrészt az, hogy a bérek emelkedése miatt bővült a háztartások fogyasztása, vagyis a vásárlók egyre többet költöttek el a boltokban, a szolgáltatóknál. Szintén nem elhanyagolható azoknak az elektronikus ellenőrzési rendszereknek a jelentősége, amelyeket az utóbbi években helyezett rendszerbe az adóhatóság. Az online pénztárgépek a kiskereskedelem szereplőire kényszeríthetik a szabálykövetést, a közúti áruforgalmat ellenőrző szisztéma – azaz az ekáer – a nagyobb csalásoknak veheti elejét, a tavaly óta élő online számlázás pedig a fiktív számlázást gátolhatja meg. – A gazdaságfehérítő intézkedések hatására a 2013. évi 22 százalékról 2018-ra kilenc százalékra csökkent az úgynevezett áfarés, vagyis az a mérőszám, amely az elvileg beszedhető és a gyakorlatilag beszedett áfa összege közötti különbséget mutatja meg – mutattak rá az ÁSZ szakértői, hozzátéve: az érték számottevő csökkenése az áfacsalások jelentős visszaszorulásáról árulkodik.

A tanulmány kitért az úgynevezett fenntartható kifehérítés jelenségére is. Eszerint ha nő az adózók száma és a bevallott jövedelem – vagyis tisztulnak a viszonyok –, akkor az adóbefizetés is nagyobb lesz. Ha ezt a többletet az állam adócsökkentés vagy új kedvezmények révén az adózóknál hagyja, akkor a gazdaság tovább fehéredhet. Fenntartható akkor lesz a folyamat, ha az aktuális bevételi többlet újabb adócsökkentésre teremt lehetőséget, ami pedig további fehéredést hoz, újra emelve a befizetett adó mennyiségét. Azzal kapcsolatban, hogy milyen adón lehetne most csökkenteni, érdemes felidézni az ÁSZ elnökének minapi nyilatkozatát. Domokos László – a Magyar Nemzetnek nyilatkozva – arról beszélt, hogy támogathatónak tartja a személyi jövedelemadó mérséklését, akár a jelenleg 15 százalékos szja-kulcs kilenc százalékra mérséklését is. Hozzátette: reális, hogy a kormányzat 2021-ben hozzálásson a csökkentéshez.

A számvevőszék áfaügyi tanulmánya kitért a forgalmi adó mérséklésének kérdésre is. Az elmúlt években több termék és szolgáltatás áfája is csökkent, így – 2015-től – a tej, a tojás, a baromfi-, a sertés- és a halhús, az új lakóingatlanok, az éttermi szolgáltatás és az internet-előfizetés forgalmi adója is kisebb lett. A lépések hátterében adott esetben fejlesztési, gazdaságfehérítési, egészségügyi vagy szociálpolitikai megfontolások álltak.

Az elemzés rámutatott, hogy az áfa mérséklésének hatása az árakban sokszor nem vagy csak részlegesen jelent meg: árcsökkenést az internet-előfizetéseknél, a sertés-, a baromfi- és a halhúsnál regisztráltak rövid távon, a tojás, a tej és az új lakóingatlanok ára esetében ugyanakkor nem volt ilyen kimutatható. Ennek hátterében az ÁSZ szerint az áll, hogy az árak alakulását egyéb gazdasági és termelési tényezők, valamint a keresleti-kínálati viszonyok határozták meg. Az éttermi vendéglátás áfacsökkentésétől azt remélték, hogy a dolgozók bére nőni fog, s enyhül a munkaerőhiány, a várakozások azonban csak korlátozottan váltak valóra. Az ÁSZ-nál arra jutottak: a további áfacsökkentést alaposan át kell gondolni.