Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Mivel az energiaszektor felel a legnagyobb mértékben az üvegházhatású gázok kibocsátásáért, annak átalakítását is jelentősen érinti a kormány által a napokban elfogadott Klímavédelmi cselekvési terv.
A miniszterelnök a vasárnapi évértékelő beszédében ismertette a pontokat, amelyek egyike az, hogy az áramtermelés kilencven százaléka karbonmentessé váljon 2030-ra.
A hazai áramtermelés szerkezetét ismerve ehhez elengedhetetlen marad a villamos energia ötven százalékának előállításáért felelős Paksi Atomerőmű a maga 2000 megawattos (MW) névleges teljesítményével.
A létesítmény négy blokkját 2032 és 2037 között állítják majd le, vagyis ahhoz, hogy a kilencvenszázalékos arány fennmaradjon, a nukleáris létesítmény kapacitásának fenntartása szükséges – az ezt szolgáló beruházás, a 2400 MW-ot képviselő Paks II projekt már folyamatban van.
Lényeges eleme az energiaterveknek a már elindított napenergia-program folytatása.
A miniszterelnök szavai szerint megsokszorozódik a napelemes kapacitás a következő tíz évben.
Ez számokban kifejezve annyit jelent – ahogyan erre a Nemzeti energia- és klímaterv is kitér –, hogy a 2016-os, nem egészen 680 MW-ról az évtized végére 6500 MW-ra nő a napelemes névleges teljesítmény.
A megújulók között feltünteti a stratégia a szélenergiát, amely a tervek szerint 2030-ban is a jelenlegi 330 MW körül alakul. Megemlíti a dokumentum a vízerőműveket is: a jelenleg üzemben lévők fenntartása mellett a kapacitások bővítésének szükségességére hívja fel a figyelmet. A karbonmentes áramtermelés kapcsán érdemes látni azt is, hogy ez nemcsak önmagában lényeges, hanem azért is, mert enélkül nincs értelme az elektromos közlekedés bővülésének sem.
Az ilyesféle, ambiciózus fejlesztési tervek kapcsán indokolt feltenni a kérdést, hogy mindez mennyibe kerül és ki fogja állni a számlát.
Ahogyan arról lapunk korábban is írt, a kormány számításai szerint a következő három évtizedben a GDP 2,5 százalékát kell a területbe fektetni ahhoz, hogy 2050-re elérhető legyen a teljesen karbonsemleges gazdaság.
Ez 50,2 ezermilliárd forintot jelent, amelynek egy része a költségvetésből érkezik majd, ám szükség lesz az uniós forrásokra is, csakúgy, mint az ipar, a kisvállalkozások, valamint a magánszféra hozzájárulására.
Az erőfeszítések kétségkívül szükségesek, ugyanakkor nem árt tisztában lenni azzal, hogy a magyar gazdaság az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának mindössze 0,13 százalékáért, az Európai Unióénak pedig egy százalékáért felel.
A kibocsátás 2018-ban úgy csökkent 0,6 százalékkal, hogy közben a GDP több mint négy százalékkal emelkedett. Korábban Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkárra hivatkozva jeleztük azt is: az elmúlt harminc évben Magyarország a kilencedik legjobb teljesítményt nyújtotta a klímavédelem terén az unióban.
A felelősök fizessenek
A klímavédelem terheit azoknak kellene viselniük, akik a problémáért a leginkább felelősek: a legnagyobb szennyező országoknak és vállalatoknak – véli a Századvég Gazdaságkutató Zrt. megbízásából készült közvélemény-kutatásra válaszoló ezer fő 77 százaléka. A válaszadók kétharmada a klímaváltozást okozó környezetszennyezésért elsősorban a szabályokat be nem tartó cégeket teszi felelőssé.
Akkora a baj, hogy magával ránthatja Európát.
A gazdasági növekedést magasabb és hosszú ideig fenntartható pályára tudjuk állítani.
Ez történt a héten a gazdaságban.
A cél az, hogy a képződő hulladék a lehető legnagyobb arányban nyersanyagként hasznosuljon újra.
A Margit hídnak ütközött egy uszály - videó
Igazán emlékezetesre sikeredett Kerkez Milos 50. mérkőzése a Bournemouth színeiben
Vörös riasztást kapott minden Gmail-felhasználó: azonnal törölni kell ezt a 3 e-mailt!
Mérföldkőhöz értünk: az első európai ország kitiltotta a belsőégésű autókat – már 2025-től
Szőke Zsuzsi belefogyott a szakításba, Whisperton újra a csúcson
Közleményt adott ki a Terrorelhárítási Központ
Lezuhant egy utasszállító repülő, sokan meghaltak + videó
Szoboszlai: gól, gólpassz és 6–3-as győzelem Londonban
Az egekig magasztalja Szoboszlai és Kerkez teljesítményét a brit média
Mutatjuk, miről tárgyalt Fico és Putyin Moszkvában + videó
Pressman nem teszi zsebre, amit a lehetséges utódjától kapott
Szoboszlai Dominik is főszereplő volt, a Liverpool remek ajándékkal kedveskedett szurkolóinak + videó
Akkora a baj, hogy magával ránthatja Európát.
A gazdasági növekedést magasabb és hosszú ideig fenntartható pályára tudjuk állítani.
Ez történt a héten a gazdaságban.
A cél az, hogy a képződő hulladék a lehető legnagyobb arányban nyersanyagként hasznosuljon újra.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Akkora a baj, hogy magával ránthatja Európát.
A gazdasági növekedést magasabb és hosszú ideig fenntartható pályára tudjuk állítani.
Ez történt a héten a gazdaságban.
A Star Wars világából származó új csomag jöhet jövőre.
A cél az, hogy a képződő hulladék a lehető legnagyobb arányban nyersanyagként hasznosuljon újra.
A kormány továbbra is élni fog a konzultáció eszközével.
Nemzetközi léptékben is az élmezőnybe tartoznak a zöldátállás eredményei.
Meloni szerint a NATO továbbra is az EU biztonságának sarokköve marad.
Az elmúlt húsz évben több terrortámadás történt Európában, amely iszlamista terrorszervezetekhez köthető.
Az elmúlt tizenkét évben 360 család kapott segítséget a törökbálinti Tábitha-ház különböző szolgáltatásainak köszönhetően, és jelenleg is több mint húsz család vár arra, hogy bekerülhessen az intézménybe.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
