Egyértelműen a munkaerőhiány hatott a keresetek növekedésére tavaly is az év első kilenc hónapjában, a dolgozókért folytatott harc bizonyos ágazatokban 12 százalék feletti keresetemelést hozott – állapította meg a Központi Statisztikai Hivatal. Reálértéken a keresetek 7,3 százalékkal emelkedtek.
A szellemi foglalkozásúak mérsékeltebb béremeléssel számolhattak 2019. január és szeptember közötti időszakában, de így is átlagosan havi 74 százalékkal többet kerestek. A fizikai munkaköröket betöltő dolgozók bruttó átlagkeresete egy év alatt 12,9 százalékkal nőtt, 264,9 ezer forintra, míg a szellemieké 9,1 százalékkal 460,2 ezer forintra emelkedett.
A szellemi állománycsoporton belül az irodai, ügyviteli, ügyfélkapcsolati foglalkozásúak bruttó átlagkeresete volt a legalacsonyabb, 12,3 százalékos emelkedést követően 316,2 ezer forintra nőtt. A fizikai munkakörökben dolgozók közül az ipar területein, valamint az építőiparban alkalmazott munkavállalók keresete érdemben megközelítette az irodistákét: 311 ezer forint körül alakult a vizsgált időszakban.
A legrosszabb és legjobb keresetű tevékenységek között 3,6-szeres volt a különbség, amely enyhe csökkenést jelent. A mérséklődés oka, hogy a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben egy év alatt 15,7 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset, ám így is csak 192,1 ezer forintot ért el. A legmagasabb jövedelmet elérők, jellemzően a gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók keresete mérsékeltebben, de magas bázisról 8,4 százalékkal nőtt, mintegy 700 ezer forintot tett ki.
A legmagasabb Budapesten volt az átlagbér, 449,2 ezer forint. A legalacsonyabb fizetést Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében vehették fel a dolgozók, az átlagos bruttó bér 248,9 ezer, Békés megyében 263,5 ezer forint volt.
