
Fotó: Kurucz Árpád
Ez azt jelenti leegyszerűsítve, hogy ezt a forintösszeget mintegy „kölcsönveszik” a bankközi piacon, rendkívül alacsony kamaton, magasabb kamatozású devizára (például dollárra) váltják, és abban kamatoztatják. Egész addig, amíg a forint árfolyama stagnál vagy gyengül a dollárhoz képest, jól működik a dolog. Ráadásul, amint azt a napokban a Concorde stratégája elmondta, akár magasabb kamatozású cseh koronát és lengyel zlotyt vesznek a kvázi forinthitelből, nem beszélve a hét százalékkal kamatozó mexikói pesóról.
A kérdés az, hogy ez a folyamat meddig maradhat fenn ilyen mértékben. Ha a pozíciók nyitásának logikáját követjük, akkor addig, amíg ennyire alacsony a forint piaci kamata. Ha az MNB mérsékli monetáris politikájának extrém laza jellegét (amelyet az úgynevezett devizaswap eszközzel ér el, hatalmas pótlólagos forintlikviditást teremtve), akkor az eddig nyitott forint-shortpozíciók lezárulása is megindulhat, és miután a kilencmilliárd euró igen nagy mennyiség, a pozíciók jelentős részének zárása jelentős forinterősödést okozhat. A monetáris politikában akkor jöhet ilyen változás, ha a kelleténél erősebbnek ítélik a felfelé ható inflációs nyomást, amit önmagában a túl gyenge forint is kiválthat.
Az MNB mindenesetre az elmúlt két hétben csökkentette a többletlikviditást, ami a folyamat első lépése is lehet.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!