A forint árfolyama immár megközelítőleg két éve gyengülő trendet mutat, és a jelenségre – konkrétumok hiányában – eddig nagyon nehéz volt magyarázatot találni.

Nem érdemes külföldre menni tankolni
Nagy a bizonytalanság az üzemanyagpiacon
A forint árfolyama immár megközelítőleg két éve gyengülő trendet mutat, és a jelenségre – konkrétumok hiányában – eddig nagyon nehéz volt magyarázatot találni.
A múlt év második felében a gyengülő pálya felgyorsult, majd átmeneti korrekció után január utolsó hetében újabb mélypontot ért el a hazai deviza árfolyama az euróval szembeni, 338 körüli szinten.
Mindeközben térségünk többi önálló valutája, mint a lengyel zloty, a cseh korona vagy akár a román lej közel sem veszített ennyit az értékéből.
Korábban leginkább azért volt nehéz megérteni a tartós forintgyengülési folyamatot, mert a világ legnagyobb devizáit kivéve a legtöbb ország fizetőeszközének árfolyamát leginkább az azt használó ország gazdasági fundamentumai határozzák meg, és Magyarország esetében az utóbbi években ezek kiválóan alakultak. A költségvetés hiánya nem magas, miközben a gazdasági növekedés üteme annál inkább: így a GDP arányában mért államadósság jó ütemben csökken. Emellett az ország kereskedelmi mérlege többletes (magasabb az export, mint az import), a fizetési mérleg pedig nagyjából egyensúlyban van.
Ilyen körülmények között jellemzően stabil szokott lenni a nemzeti valuta árfolyama, eltekintve a rövid távú hullámzásoktól. A forint esetében még két tényező merül fel, de összességében ezek sem indokolnának gyengülést. Az egyik, ami kifejezetten erősödést indokolna: a beérkező EU-támogatások, amelyek euróban folynak be, de a felhasználás túlnyomórészt forintban zajlik. A másik egy ellentétes hatás: a magyar állam gyors ütemben váltja forintra a devizában fennálló államadósságot, vagyis a lejáró devizakötvények helyett nem bocsát ki újakat, azokat forintkötvényekkel helyettesíti, amelyek között egyre nagyobb szerepet kapnak a lakossági állampapírok. A devizaadósság törlesztése így fokozott devizaigénnyel jár, ennek mértéke azonban az utóbbi években érdemben nem haladta meg az EU-támogatások összegét, tehát ez nem indokolja a forintgyengülést.
Mindezek után más magyarázat után kell nézni. Már korábban is felmerült a lehetősége annak, hogy spekuláció gyengíti a forintot, azért, mert rendkívül laza a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikája, a bankközi pénzpiacon alig nulla fölötti kamatszint a jellemző, miközben dollárban rövid távon is másfél százalék fölötti hozamot lehet elérni. Az árfolyamkockázat miatt azonban egy ekkora különbözet ritkán kelti fel a befektetők érdeklődését, az MNB adatai szerint azonban úgy tűnik, mégis ez történt. A friss adatok szerint több mint 3000 milliárd forint, azaz kilencmilliárd euró körüli nyitott short-forintpozíció épült ki.
Ez azt jelenti leegyszerűsítve, hogy ezt a forintösszeget mintegy „kölcsönveszik” a bankközi piacon, rendkívül alacsony kamaton, magasabb kamatozású devizára (például dollárra) váltják, és abban kamatoztatják. Egész addig, amíg a forint árfolyama stagnál vagy gyengül a dollárhoz képest, jól működik a dolog. Ráadásul, amint azt a napokban a Concorde stratégája elmondta, akár magasabb kamatozású cseh koronát és lengyel zlotyt vesznek a kvázi forinthitelből, nem beszélve a hét százalékkal kamatozó mexikói pesóról.
A kérdés az, hogy ez a folyamat meddig maradhat fenn ilyen mértékben. Ha a pozíciók nyitásának logikáját követjük, akkor addig, amíg ennyire alacsony a forint piaci kamata. Ha az MNB mérsékli monetáris politikájának extrém laza jellegét (amelyet az úgynevezett devizaswap eszközzel ér el, hatalmas pótlólagos forintlikviditást teremtve), akkor az eddig nyitott forint-shortpozíciók lezárulása is megindulhat, és miután a kilencmilliárd euró igen nagy mennyiség, a pozíciók jelentős részének zárása jelentős forinterősödést okozhat. A monetáris politikában akkor jöhet ilyen változás, ha a kelleténél erősebbnek ítélik a felfelé ható inflációs nyomást, amit önmagában a túl gyenge forint is kiválthat.
Az MNB mindenesetre az elmúlt két hétben csökkentette a többletlikviditást, ami a folyamat első lépése is lehet.
Nagy a bizonytalanság az üzemanyagpiacon
Az eddigi eredmények alapján sokkal jobban állunk, mint korábban gondoltuk
A legtöbb környező országban matricás rendszer működik.
Eltérő kulturális megítélés keleten és nyugaton
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
Most kiderül, Zelenszkijnek a fotel vagy a tűzszünet a fontosabb
Kiadták a figyelmeztetést: ne küldj több SMS-t, különben...
Végre Trump is megszólalt az orosz bombázók ukrán megsemmisítéséről
Eddig titkolta Törőcsik Franciska, most végre megmutatta: a rajongók szóhoz sem jutottak!
Egy vérfürdő után benyújtotta lemondását az ukrán szárazföldi erők parancsnoka
Orosz válasz: ballisztikus csapás Ukrajnára
Ezek az ételek jobban károsíthatják a májadat, mint az alkohol
Döbbenetes, mit vittek el Münchenből a PSG vandál szurkolói a BL-döntő után + videó
A Fradi megkezdte a bevásárlást a magyar játékosokból – Lisztes Krisztián is hazatérhet
Ukrajna légicsapása globális kockázatokat rejt
Eldőlt, Orbán Viktor lesz 2026 után is a miniszterelnök újabb négy évre
Nagy a bizonytalanság az üzemanyagpiacon
Az eddigi eredmények alapján sokkal jobban állunk, mint korábban gondoltuk
A legtöbb környező országban matricás rendszer működik.
Eltérő kulturális megítélés keleten és nyugaton
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.