A rendkívüli helyzetben megváltoznak a fogyasztói szokások, csökken a cégek likviditása, és a hitelezési folyamat is lelassul, mert mindenki óvatos. Legutóbb a 2008-as válság idején volt hasonló a helyzet, akkor is sokan meglátták a lehetőséget a faktoringban, ami segített is átvészelni a nehéz időszakot – monda el Rátkai Tamás, a BÁV Faktor alapító-vezérigazgatója.
- Három nap alatt 40 százalékkal nőtt a megkeresések száma a cégnél. A pénzügyi szolgáltatás lényege, hogy a cégek azonnal megkapják a kiállított számláik ellenértékét, nem kell heteket, hónapokat várni arra, hogy a várt összeg megérkezzen. A szolgáltatást igénybe vevő vállalatok ennek köszönhetően nincsenek kiszolgáltatva a fizetési határidőknek. Faktorálni ráadásul egy két napja létező vállalkozás is képes, az előfinanszírozás ugyanis nem a cégek méretétől, hanem azok ügyfeleitől, partnereitől függ. Nem az számít tehát, hogy ki az, aki a számlát kiállítja, a faktoring cégeket elsősorban az érdekli, hogy kinek lett kiállítva a számla.
A vállalatok számára továbbá nemcsak a likviditás miatt, de kockázatelemzési szempontból is előnyös a kereskedelmi faktorálás. A szolgáltatással ugyanis együtt jár az adott vállalat vevőinek elemzése is, azaz a cégek azt is megtudják, hogy kinek érdemes szállítani, így egészséges vevői kört tarthatnak fenn. A szakértő szerint a piacon várható bizonytalanságot ezzel is csökkenteni lehet.
A céges számlatartozások mellett banki oldalról sem mellékes, hogy az adott céges ügyfélnek hogyan alakul a hiteltörlesztési képessége. A CIB Bank – amely a vevőkövetelések finanszírozásának folyamatosan növekvő hazai piacán tavaly, a faktorált állomány 10 százalékot meghaladó piaci részesedésével a harmadik legnagyobb szereplő volt – előrejelzése szerint is felértékelődhet a faktoring fontossága a koronavírust övező gazdasági környezetben.
A Magyar Faktoring Szövetség adatai szerint a hazai piacon 2019-ben 2847 milliárd forint volt a faktorált forgalom, míg az állománya bruttó 319,8 milliárd forintot tett ki, nettó 268 milliárdos érték mellett. A forgalom mintegy kilencven százalékát a belföldi faktoring tette ki, ám fontos változás, hogy az export-ügyletekhez kötődő forgalom négy százalékról kilenc százalékra nőtt. Pozitív folyamatok, hogy a mikro-, kis- és közepes vállalatok részesedése is jelentősen nőtt ebből a forgalomból, ami arra utal, hogy ezek a vállalkozások erősödő mértékben vették ki részüket a gazdaság tavalyi növekedésből. Iparági megoszlás szerint az ipari vállalkozások a forgalom csaknem felét adják, míg a mezőgazdaság, az építőipar, a kereskedelem és a szolgáltatás adja a maradék ötven százalékot.
