Nincs pénz a gyorsvasútra 

Románia az utolsó helyen áll a vasúti infrastruktúra fejlesztése terén a tagországok között. Ennek fő oka az lehet, hogy Románia nem tudta hatékonyan lehívni az európai kohéziós alapokból a támogatásokat.

Kolozsvárról Biharkeresztesre legfeljebb 160 kilométeres sebességgel haladhat majd a vonat Fotó: 123RF

A román hatóságok nem veszik komolyan a magyar kormány által szorgalmazott Budapest–Kolozsvár gyorsvasútról szóló tervet mindaddig, amíg a krónikus pénzhiány miatt erre nem sikerül keretet elkülöníteni – állítja Szentes József közlekedésmérnök, a Román Vasúttársaság volt vezérigazgatója.

Az erdélyi szakember a Kolozsváron szerkesztett Krónika című napilapnak elmondta: már van közbeszerzési kiírás a Kolozsvár–Biharkeresztes vasútvonal helyenkénti duplázására, illetve villamosítására, de itt a maximális sebességhatár 160 kilométer/óra lesz, ami a konvencionális, hagyományos pályakategóriához tartozik. A gyorsvasúthálózat 250 kilométer/óra sebességnél kezdődik. – Nehezen hihető, hogy a román hatóságok egy újabb be nem tervezett beruházásba fogjanak, ami külön pályát igényelne – fogalmazott Szentes József. Magyarországon január végén tették közzé a közbeszerzési tájékoztatót a Budapest–Kolozsvár nagy sebességű vasútvonal megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére.

Az Európai Bizottság egyik tavalyi jelentése szerint Románia az utolsó helyen áll a vasúti infrastruktúra fejlesztése terén az uniós tagországok között. A Kolozsváron élő szakember a bajok fő okát abban látja, hogy Románia nem tudta hatékonyan lehívni az európai kohéziós alapokból a támogatásokat. Az ország több milliárd eurónyi összeget veszített el a 2007–2013-as hétéves fejlesztési program végén.

Kolozsvárról Biharkeresztesre legfeljebb 160 kilométeres sebességgel haladhat majd a vonat
Fotó: 123RF

Szentes József szerint az elúszott kohé­ziós alapok miatt a legnagyobb vesztes a romániai vasút. Az okokról elmondta: a megvalósítási tervek nem voltak reálisak, de gondok voltak a valós terepfelméréssel és a mérnöki munkával. Komoly problémának nevezte a területek kisajátítását. – A tervet ismerő befolyásos személyek telekspekulációjától kezdve és az alacsony kisajátítási érték miatti bírósági eljárásokkal folytatva a tulajdonjog telekkönyvi bizonyítékáig hosszú a lista. És akkor még nem beszéltünk az ország szavahihetőségéről, amelyet Brüsszel megkérdőjelez, mivel nagyon sok esetben utólagos változtatások történnek, annak függvényében, hogy melyik politikai vagy gazdasági érdekcsoportnak van beleszólása a beruházásokba – hangsúlyozta a szakember.

Nemrég a német járműgyártó Daimler, amely a romániai Szászsebesen sebességváltókat gyártó üzemet működtet, a román vasúthálózat fejlesztését sürgette, mivel a közúti szállításról át akar térni a vasúti szállításra a karbonsemlegesség elérése érdekében. Tavaly az amerikai Ford és a francia Renault tulajdonában levő Dacia vezetősége is sürgette a közlekedési infrastruktúra fejlesztését.