Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF) az európai közlekedési ágazat fejlesztésére fordítható teljes pénzügyi keret mintegy 7500 milliárd forint, ebből 3500 milliárd forint a Kohéziós Alapból történő átcsoportosítás révén kizárólag a kohéziós országoké. Felidézte, hogy a felzárkózó tagállamok a CEF nemzeti dedikált támogatásaihoz 2016 végéig férhettek hozzá. Magyarország a számára elkülönített 333 milliárd forint forrást az utolsó fillérig lekötötte, ezen felül a hazai pályázók nemzetközi versenyben az általános „borítékból” 9 milliárd forintot nyertek.
A kohéziós országok számára visszahulló forrásokból a nyitva lévő pályázati kiírásban újabb 650 millió euró CEF-forrás érhető el, az ITM február végéig a keretösszeg több mint harmadára nyújtott be magyar új támogatási igényt, 11 projekthez kérnek összesen 75 milliárd forint uniós támogatást – jelezte az államtitkár.
Az államtitkár elfogadhatatlannak nevezte a Magyarországnak járó uniós források ésszerűtlen mértékű megvágását, illetve azt, hogy a gazdagabb nyugat-európai országok fejlesztéseit a kohéziós alap terhére akarják támogatni.
Példaként említette, hogy az Európai Bizottság javaslata szerint a következő uniós fejlesztési ciklusban, a CEF 2-ben Magyarország számára elkülönített forrás a jelenlegi 333 milliárd forinthoz képest hozzávetőleg 240 milliárd forintot tehetnek majd ki.
A 2024-ig tervezett közútfejlesztési projekteket keretbe foglaló Útprogram teljes költségvetése 3200 milliárd forint, a magyar gazdaság megerősödésének köszönhetően a forrásmennyiség nagyobbik hányadát, 1800 milliárd forintot a hazai költségvetés adja – mondta. Teljes egészében hazai forrásból készült el tavaly az M44 leghosszabb, Tiszakürt és Kondoros közötti szakasza, a 61 kilométeres fejlesztés összértéke meghaladta a nettó 145 milliárd forintot.
