Csökkent az adott szobaszám melletti lakásméret az új lakásoknál. A Takarék Index elemzői szerint ez részben annak volt tulajdonítható, hogy a vevők jellemzően nem a lakás tényleges nagyságában gondolkoznak, hanem abban, hogy meghatározott számú szobára van szükségük, legyenek azok bármilyen kicsik is. A lakások drágulása miatt ezért történhetett meg, hogy sokan – akiknek mondjuk háromszobás lakásra lett volna szükségük – megelégedtek egy 2 plusz 1 félszobás vagy egy 1 plusz 2 félszobás otthonnal. Az elemzés szerint a fejlesztők – követve ezt a vevői igényt és az árváltozásokat – az elmúlt években jellemzően csökkentették a lakások átlagos alapterületét, és ugyanazokat a funkciókat, ugyanazt a beosztást kisebb alapterületen valósították meg 2019-ben, mint 2016-ban.
Fotó: Éberling András
Ugyanakkor a fejlesztői lakásépítések minden elemzés szerint csúcsra érhettek tavaly, számuk valószínűleg mérséklődni fog az elkövetkező időszakban.
– Az új lakások piacát az elmúlt években felpörgető kedvezményes forgalmi adó a múlt év végéig volt érvényben, ezért a legtöbb eladásra épített lakás átadását 2019-re időzítették. A lakásépítések felfutását az állami családtámogatások is segítették – mondta erről lapunknak Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, aki szerint vannak még tartalékok a piacon. A szakértő ezt a tartalékot elsősorban a családi házakban látja: noha a 2018-as évvel összehasonlítva tavaly összességében csökkent az építési engedélyek száma, a családi házas egyszerű bejelentések és építési engedélyek száma nőtt. A családi otthonteremtési kedvezménynek jelentős szerepe van a saját célra épülő lakóingatlanoknál, ugyanis az új lakásokhoz igényelhető támogatások közül az építkezésre fordíthatók vannak fölényben a vásárlással szemben: arányuk az elmúlt években mindig ötven százalék fölött volt.
