A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hosszú lejáratú, azaz 3, 6 és 12 hónapos, illetve 3 és 5 éves futamidejű fedezett, fix kamatozású hiteleszközt vezet be korlátlan keretösszeggel, és ezzel párhuzamosan felmenti a bankokat a kötelező tartalékráta-előírás teljesítése alól – jelentette be tegnap a jegybank alelnöke. Nagy Márton közölte azt is, hogy a két lépés érdemben erősíti a bankrendszer likviditási helyzetét.
Az eszköz fix kamatozását az MNB tenderenként határozza meg, ám annak szintje nem lehet alacsonyabb, mint az aktuális alapkamat. A program teljes keretösszege korlátlan. Ugyanakkor az MNB az egyes tendereken elfogadott mennyiségekről a mindenkori piaci folyamatok alapján dönt. A hosszú futamidejű hitellehetőség kiszámítható forrást jelent a bankok számára, támogatja mind a vállalati, mind a háztartási hitelpiacok és a kulcsfontosságú pénzügyi piacok likviditását, hozzájárul a pénzpiaci hatások mérsékléséhez, illetve elősegíti a finanszírozási környezet stabilitását – húzza alá tájékoztatójában a jegybank.
Fotó: Bach Máté
Az MNB várakozása szerint az infláció a következő hónapokban a jegybanki cél (három százalék) alá csökken, majd fokozatosan stabilizálódik. Amennyiben szükségesnek látják, a későbbiekben készek további likviditásbővítő intézkedéseket hozni – emelte ki az alelnök. A jegybanki hitelműveletek során szabadon bevonható biztosítékok befogadási értéke jelenleg több mint 9600 milliárd forint, amiből az értékpapírok több mint 7000 milliárd forintot, a fedezeti kör bővítését követően ugyancsak befogadható nagyvállalati hitelek pedig további csaknem 2600 milliárd forintot tesznek ki. A kötelező tartalékráta alóli mentesség mintegy 250 milliárd forintot érinthet.
A távirati iroda összeállításában szereplő elemzők szinte egyhangúan úgy értékelik, hogy az MNB most a koronavírus-járvány miatt várható gazdasági visszaesés enyhítésére összpontosít, az inflációs szempontok háttérbe szorultak. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató szakértője lazításként értékelte a likviditásbővítő jegybanki intézkedéseket. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője pedig úgy véli, a járványveszély következményei csökkenthetik az inflációt.
