A koronavírus-járvány következtében kialakult gazdasági visszaesés látványossá tette a vasúti árufuvarozás sérülékenységét. Az európai vasúttársaságokat tömörítő CER adatai szerint 2020 áprilisában 25 százalékkal csökkent a vasúti fuvarozási ágazat bevétele a megelőző év azonos időszakához képest, ami megközelítőleg hárommilliárd eurós veszteséget okozott a társaságoknak. Ebben az időszakban az első elemzések szerint a fuvarozási megbízások Olaszországban ötven, Spanyolországban és Észtországban harminc, Belgiumban 26, Németországban húsz, míg Magyarországon 18 százalékkal csökkentek.
Az ellátási lánc működtetésében meghatározó szerepet játszó vasútvállalatok vészjelzéseket adtak.
Világossá vált:
állami támogatás nélkül mindenhol csökken a környezetkímélő vasúti szállítás aránya.
A tét egyrészt a társaságok működőképességének fenntartása, másrészt az Európai Unió által kitűzött klímacél realitásának megőrzése: az áruk harminc százalékának közútról vasútra terelése 2030-ig a háromszáz kilométernél távolabbi rendeltetési helyre juttatásban. A helyzet kezelésére több európai országban átfogó, máshol átmeneti intézkedési tervek születtek a szektorban működő vállalatok támogatására. Az Európai Bizottság is a vasúti árufuvarozás erősítését támogatja.
Eközben több nemzetközi érdekvédelmi szervezet, mint a Vasutak Nemzetközi Szövetsége, a Tömegközlekedés Nemzetközi Szövetsége és az UNIFE is felhívta a figyelmet a fenntarthatóbb közlekedés fejlesztésére, szerintük a döntéshozóknak nemcsak a Covid–19-járványra kell összpontosítaniuk, hanem az éghajlatváltozás növekvő veszélyére is, ami nem múlt el a válság idején.
A vasút szénlábnyoma lényegesen kisebb, mint más szállítási módoké, ezért a kötött pályás áruszállításnak központi helyet kell elfoglalnia a következő évtizedekben
– közölték a szervezetek nyilatkozatukban, amelyet a Railwaygazette.com idézett. Azzal érvelnek, hogy a mobilitási szolgáltatások olyan összeköttetést biztosítanak, amely lehetővé teszi a növekvő kereskedelmi forgalom kiszolgálását, továbbá növeli a modern gazdaságok azon képességét, hogy egyre nagyobb jólétet teremtsenek.
