Sok a színlelt szerződés az informatikában

Rendkívül alacsony a katások nyugdíja, ezért a munkát elvégző személyek veszíthetik a legtöbbet.

Elsősorban az informatika és az ügynöki tevékenységek területén találkozni azzal, hogy a munkavállalókat munkaviszony helyett katás vállalkozóként alkalmazzák, de más gazdasági ágazatokban is hallani a problémáról – ezzel kezdte a PwC Magyarország adótanácsadási igazgatója, amikor arra kértük, ismertesse tapasztalatit. A jelenség hátteréről Honyek Péter azt mondta: a munkavállalók kiszervezésének oka egyszerű, a kisadózó vállalkozások tételes adója ugyanis kimagasló adómegtakarítást hozhat. Az elmúlt évek adócsökkentéseinek ellenére a munkabérek viselik jelenleg a legmagasabb adóterhet, míg a kata az egyik legkedvezőbb adózási forma. Számítását a szakember egy táblázatban foglalta össze.

Összeg

Szja

Járulék

Munkáltatói terhek

Összesen

Hányszoros kata tétel

15%

18,5%

15,5%*+1,5%

Minimálbér

161 000 Ft

24 150 Ft

29 785 Ft

27 370 Ft

81 305 Ft

1,63

Garantált bérminimum

210 600 Ft

31 590 Ft

38 961 Ft

35 802 Ft

106 353 Ft

2,13

Átlagkereset

384 200 Ft

57 630 Ft

71 077 Ft

65 314 Ft

194 021 Ft

3,88

Havi nettó 950 ezer Ft

1 428 000 Ft

214 200 Ft

264 180 Ft

242 760 Ft

721 140 Ft

14,42

*2020. július 1-jétől irányadó mérték

Mi lesz a nyugdíjjal?

Az igazgató leszögezte: sok esetben jogszerű, hogy egy adott feladatot a magánszemély vállalkozóként és nem munkavállalóként lát el. Ám ha az érintett és a társaság kapcsolata inkább hasonlít munkaviszonyhoz, mint megbízáshoz, akkor a katás foglalkoztatás jogszerűsége már megkérdőjelezhető. – A legfontosabb megkülönböztetés – magyarázta Honyek Péter –, hogy a megbízási és a vállalkozási jogviszonynak mindig egy jól meghatározható egyedi feladat ellátására kellene irányulnia, míg a munkaviszonyok több, gyakran ismétlődő, együttesen egy munkakört kitevő feladatcsoport elvégzéséről szólnak.

A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a munkaviszony katás vállalkozásnak álcázása sokaknak kárt okoz. Elsősorban is magának a munkát elvégző személynek. Egyrészt a nyugdíj csökken, mert a katázásnál a lerótt nyugdíjjárulék lényegesen kevesebb, mint a munkaviszonynál. Másrészt, ha valakinek a bére nem éri el a minimálbért, az csak arányosan csökkentett szolgálati időt szerez. Az ötvenezer forint tételes adó megfizetésével a vállalkozó nyugdíjellátásra, táppénzre ugyan jogosulttá válik, de az ellátások számításának alapja havi 102 ezer forint, ami távol van a minimálbér 161 ezer forintjától. Ez azt jelenti, hogy egy évben a katás vállalkozó csak 7,5 hónapnyi szolgálati időt szerez. A katások nyugdíja tehát rendkívül alacsony lesz.

Töretlen népszerűség, adóügyi sikertörténet

Röviden így lehet összefoglalni a kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a kata eddigi hét és fél évét. A csekély közterhet és adminisztrációt elváró adónem kezdetben is népszerű volt, mára pedig már több mint négyszázezerre duzzadt a katások tábora. A szabályok átalakításának gondolata ugyanakkor az utóbbi időben kétszer is felvetődött: tavaly a bújtatott foglalkoztatások felszámolása, idén a vírusválság miatt. A kata történetét ebben az írásunkban mutattuk be.

Adót emelni vétek

Mint az igazgató szavaiból kiderült, a katás színlelt szerződések nyilvánvaló kárt okoznak a költségvetésnek, de azoknak a vállalkozásoknak is, amelyek munkaviszony keretében, s így jóval nagyobb adófizetés mellett alkalmazzák embereiket. – Ezek a gazdasági szereplők akár a csőd szélére is kerülhetnek, hiszen a bérköltségek miatt csak drágábban vállalhatnak el egy-egy munkát, így a legrosszabb esetben akár megbízóikat is elveszíthetik.

Honyek Péter úgy véli: megoldást hozhat a szabályok módosítása, de inkább a hatósági ellenőrzés rendezheti a helyzetet. A probléma megoldása nem a kata megemelése, mert – mint elmondta – a munkavállalók katás kiszervezését csak jelentős adóemelés tudná megállítani, ez viszont ellenkezne a kata alapvető céljaival. Egy ilyen, általános változás, emelés pedig gyakorlatilag értelmetlenné tenné az adónemet.

Egy irányba mutató vélemények

A kata szabályainak módosítását – a Magyar Nemzetnek nyilatkozva – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke sürgette a napokban, Parragh László a bújtatott munkavégzés megszüntetését szorgalmazta. Varga Mihályt is megkérdeztük az ügyről, a pénzügyminiszter azt közölte: ki kell iktatni a visszaélés lehetőségét. Mint mondta, a tárca már elemzi a kérdést, sietségre ugyanakkor nincs ok.

A kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a kata jó adóügyi megoldás, több kedvező hatást gyakorol a gazdasági folyamatokra, de az utóbbi időben elharapózott az adónem visszaélésszerű alkalmazása – így foglalható össze azoknak az adószakembereknek a véleménye, akik a témában Magyar Nemzetnek nyilatkoztak. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke pedig arról beszélt lapunknak, hogy egyre több munkáltató használja ki egyfajta bújtatott foglalkoztatási formaként a kisadózó vállalkozások tételes adóját.