Adóemelés, ellenőrzés, szigorítás?

Nyolcadik évét tapossa a kisadózó vállalkozások tételes adója, azaz a kata, ám a jelek szerint eljött az idő a szabályrendszer alapos áttekintésére.

– Ügyfeleink az egyeztetéseinken rendre előhozzák a kata témáját, és azt jelzik, hogy nem bírják a versenyt, konkurenciájuk ugyanis nem munkaviszonyban alkalmazza az embereket, hanem katás vállalkozóként, ezzel pedig piaci riválisuk olyan versenyelőnyhöz jut, amit a szabályok betartása mellett sehogyan sem lehet ledolgozni – kezdte tapasztalatainak bemutatását a KPMG Tanácsadó Kft. senior partnere.

Katagondok sok helyen

Beer Gábor a Magyar Nemzetnek elmondta: a jelenség mára számos ágazatban felbukkant, tulajdonképpen minden olyan munkánál, amely érdemi erőráfordítást igényel, és otthonról elvégezhető. A szakember megjegyezte ugyanakkor, hogy a kata a maga egészében jó megoldás, illik az utóbbi évek gazdaságpolitikai változtatásainak sorába, és nem véletlenül lett rövid idő alatt népszerű a kisebb gazdasági szereplők körében. – A visszaélés lehetősége ugyanakkor jelenleg benne van a szabályokban, s ezen mielőbb változtatni kell – fogalmazott.

A lehetséges megoldásokról szólva Beer Gábor azt mondta: felmerülhet, hogy az adóhivatal indítson ellenőrzés-sorozatot a katát visszaélés-szerűen alkalmazók kiszűrésére, ám ettől önmagában nem, vagy csak hosszabb távon remélhető eredmény. – A hatósági eljárások és az azokat követő bírósági perek akár évekig is elhúzódhatnak, miközben a probléma megmarad – vélekedett a szakember, aki nem támogatja az adó megemelését sem. Beer Gábor szerint inkább úgy kellene adminisztratív akadályok beépítésével szigorítani a szabályokon, hogy a katát rendeltetése szerint használó kisvállalkozásokat ne érje hátrány.

A szabályozás módosításával egyetért a szakma, a mikéntje körül azonban még nem tiszta a kép
Fotó: Mirkó István

– A probléma kizárólag összetett megoldásokkal kezelhető – ezt már a Niveus Consulting Group jogi partnere nyilatkozta lapunknak. Fischer Ádám szerint egyszerre volna szükség a jogszabály módosítására, akár adóemelésre is, és az ellenőrzések számának, hatékonyságának növelésére. – Bár – tette hozzá – a hatósági fellépés önmagában nem lenne elég, a katás adózás és a munkabér közterhei között ugyanis óriási a különbség.

Amit a számok mutatnak

Hogy mennyire, azt egy példával érzékeltette a szakértő. Egymillió forintos havi fizetésnél a kata ötvenezer forintot jelent, amihez évente ugyanekkora összegű iparűzési adó társul. Ez havi hatszázalékos elvonásnak felel meg. Ehhez képest egy nem kata szerint adózó egyéni vállalkozó két százalék iparűzési adót, kilenc százalék nyereségadót, 15 százalék személyi jövedelemadót (szja) és – júliustól – 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót (szocho) fizet, ráadásul havonta legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a munkabér közterheit is. Munkaviszonynál az szja mellett a 18,5 százalékos tb-járulék és a szocho is szóba jön. – A különbség tehát hatalmas – összegzett Fischer Ádám.

A szakértő szerint a megoldás több módszer egyidejű alkalmazása lehet. Lényeges azonban szerinte, hogy a kata egyszerű adminisztrációja – legalábbis bizonyos bevételig – megmaradjon. Az adónem legnagyobb előnye ugyanis az, hogy olyan gazdasági szereplőket vont be az adófizetésbe, amelyek korábban legalább részben elkerülték a közterhek lerovását. A szakértő úgy véli, ügyelni kell arra, hogy ez a helyzet ne változzék meg.

A kata szabályainak módosítását – lapunknak nyilatkozva – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke sürgette a napokban, Parragh László a bújtatott munkavégzés megszüntetését szorgalmazta. Varga Mihályt is megkérdeztük az ügyről, a pénzügyminiszter azt közölte: ki kell iktatni a visszaélés lehetőségét. Mint mondta, a tárca már elemzi a kérdést, sietségre ugyanakkor nincs ok.

Szükséges a felülvizsgálat

– Egyre több munkáltató használja ki egyfajta bújtatott foglalkoztatási formaként a kisadózó vállalkozások tételes adóját ahelyett, hogy munkaviszonyban foglalkoztatná a munkavállalókat. Az elmúlt hónapokban százezer fővel nőtt azoknak a száma, akik korábban munkaviszonyban dolgoztak, most viszont egyéni vállalkozóként végzik ugyanazt a munkát. Ez jól lekövethető, mivel a számlakibocsátás esetükben egy irányba történik – mondta a Magyar Nemzetnek Mészáros Melinda.

A Liga Szakszervezetek elnöke ezért egyetért a pénzügyminiszter lapunknak adott interjújában azzal a felvetéssel, hogy a kata rendszerét felül kell vizsgálni. A Liga vezetője kiemelte: a munkaviszony egy jól körülhatárolt jogi forma, amelynek kiemelt feladata, hogy garantálja a munkavállalók védettségét. Példaként említette: csak indokolt esetben lehet megszüntetni a munkaviszonyt, a foglalkoztatottak jogosultak felmondási időre, végkielégítésre és általánosságban is nagyobb védelmet élveznek, mint a vállalkozóként szerződöttek.

A szakszervezeti vezető kiemelte: a koronavírus-járvány okozta krízis is megmutatta, hogy a munkaadók először azokat a csoportokat – a kölcsönzött munkaerőt, az alvállalkozóként megbízottakat vagy a bedolgozókat – küldik el, akik a munkajog által meghatározott védettséget nem élvezik.

A foglalkoztatók ugyan jelentős költséget takarítanak meg, ellenben torzítják a piaci versenyt, hosszabb távon pedig hátrányosabb helyzetbe hozhatják a ténylegesen munkaviszony keretében foglalkoztatottakat is. A kisadózók is rosszul járnak, mert az adatok alapján a tételes adózást választók a kötelezőn felül nem fordítanak öngondoskodásra.

Mészáros Melinda hozzátette: a jelenlegi helyzetben értéket jelent minden foglalkoztatási, jövedelemszerzési forma, ugyanakkor a válságot követően – hosszabb távon – megoldást kell találni a bújtatott foglalkoztatás ezen formájára. Célszerű lenne ezért egy előretekintő munka megkezdése, hogy az elkövetkező években már egyértelmű foglalkoztatási feltételek alakuljanak ki.