A kata bevezetésének idején, 2013-ban a kormány a kedvező adófajtával a jellemzően a lakosságot ellátó mikrovállalkozásokat, így például a fodrászokat, kozmetikusokat, taxisokat segítette. A cél nem az volt, hogy a néhány cégnek nagy értékű, több millió forintot meghaladó összegű szolgáltatást nyújtó vállalkozásokat támogassa, mint ahogy az sem szerepelt soha a célok között, hogy azt a nagy cégek a munkaviszony alternatívájaként használják – emlékeztetett Izer Norbert.
A kata szabályainak megváltoztatását egyre több piaci szereplő sürgette, és a Pénzügyminisztérium elemzései is alátámasztották a változás szükségességét. Az adóhivatali nyilvántartás szerint 2019 végén a katások negyven százaléka a vállalkozás megkezdése előtt alkalmazott volt. Az adatszolgáltatásokból pedig az derült ki, hogy a húsz legnagyobb „katás foglalkoztató” összességében 4700 olyan katást alkalmaz, akiknek évente több mint hárommillió forintot fizet ki. A tisztességes piaci szereplőket érő kár nagyságrendjét jól jelzi, hogy az így kifizetett összeg eléri a 32 milliárd forintot – részletezte Izer Norbert.
A nyilvántartási és az adatszolgáltatási adatokból ugyanaz a következtetés vonható le, hogy több nagy cég is rejtett munkavállalóként foglalkoztatja a katás adózókat. Hogy milyen jelentős adóelőnyről van szó, azt az is mutatja, hogy 450 ezer forintos havi nettó keresetnél a katát visszaélésszerűen alkalmazó cég költsége 500 ezer forint, a tisztességes cégnek pedig mindez több mint 800 ezer forintjába kerül – hozott példát az államtitkár.
Az egyes ágazatokat képviselő érdekképviseleti szervektől számos megoldási javaslat érkezett. Többen szorgalmazták az adó mértékének a megemelését vagy például egyes ágazatok kizárását a kata köréből. Mivel a kormány éppen a sok ügyféllel kapcsolatban álló kisvállalkozókat akarja továbbra is segíteni ezzel a kedvező adózási móddal, a koronavírus-válság idején szóba sem jöhet az adóemelés, de az sem, hogy bizonyos szakmák képviselőit teljesen kizárja a kormány a katából – jelentette ki Izer Norbert.