A tárca várakozásai szerint a támogatásnak köszönhetően a Magyarországon vasúton szállított áru mennyisége stabilizálódik, középtávon növekedhet is.
Az egyeskocsi-forgalomban telephelyenként egy vagy néhány teherkocsinyi árut gyűjtenek össze, és azokból a célállomásnak megfelelően rendezik össze a vonatokat. A lehetőséggel több mint hétszáz cég, köztük állami tulajdonú és stratégiai jelentőségű társaságok (például gyógyszer- és vegyipari, energetikai vállalatok, erdészetek), számos kis- és középvállalkozás él Magyarországon. Pusztán piaci alapon azonban a szolgáltatás nyújtása nem kifizetődő, az elmúlt években éves szinten mintegy hatmilliárd forintnyi üzemi veszteséget termelt. A kialakult helyzet akár a tevékenység megszűnését is magával hozhatta volna, a vasúton fuvarozott árumennyiség közel ötödét közútra terelve.
Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár a közlemény szerint elmondta: „A kormány a nemzetgazdaság egésze szempontjából kiemelkedő jelentőséget tulajdonít a környezetkímélő és energiahatékony vasúti árufuvarozásnak. A közlekedési módok közötti munkamegosztásban a vasút részaránya több mint egy évtizede 18 százalék körül mozog Európában, a magyar érték az átlagos szint körül alakul. E részarány növeléséhez a vállalkozó vasúttársaságok erőfeszítésein túl kezdeményező kormányzati szerepvállalásra van szükség a pénzügyi támogatások szintjén is.”
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleménye ismerteti: a kormánydöntés alapján az egyeskocsi-forgalom 2021-ben 3,7 milliárd, a 2022–2025 között időszakban éves szinten 6,4 milliárd forint vissza nem térítendő forrással támogatható.
A nemzetközi példák azt mutatják, hogy az állami hozzájárulás hatására a szegmens működése stabilizálódik és kiszámíthatóvá válik, így idővel egyre több magánvasúti társaság nyújthat szolgáltatásokat partnereinek. A középtávon becsülhető 2-4 százalékos forgalomnövekedés fokozza a szektor GDP-termelő képességét, hozzájárul a távolsági közúti teherszállítás egy részének vasútra tereléséhez – tudatták.
