Nem kíván búcsúzni a hazai pénzforgalmi rendszer attól a lehetőségtől, amelyben az érintőkártyás vásárlásoknál 15 ezer forint értékig nem szükséges PIN-kód beütése. Az értékhatárt március 20-án emelték meg ötezer forintról a jegybank javaslatára, amit kormányrendeletben rögzítettek 2020. december végéig szóló érvénnyel. Az intézkedés áttételesen csökkentette a vírus terjedésének kockázatát. Ezen lépés mellett a koronavírus-járvány nyomán jelentősen megszaporodott elektronikus fizetési tranzakciókat könnyítő intézkedést is javasolja meghosszabbítani a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – jelentette ki tegnap a pénzintézet ügyvezető igazgatója. Bartha Lajos a jegybank Fizetési rendszer jelentés 2020 című kiadványának bemutatóján hangsúlyozta azt is, hogy az értékhatár bevezetésére elvileg kockázatot jelenthetett volna a visszaélések gyarapodása, ám a jegybank információi szerint ez nem történt meg. Amennyiben a bankszektor nem tudja erőteljes statisztikákkal igazolni, hogy a 15 ezer forintos értékhatár bevezetésének hatására óriási visszaélési hullám indult volna el, illetve azt, hogy ez az ügyfeleknek rossz, akkor az MNB ragaszkodik a javaslatához – fogalmazott Bartha Lajos. Egyszersmind reményét fejezte ki, hogy a szolgáltatók 2021. januártól maguktól emelik majd a határt 15 ezer forintra, hiszen annak szintje azután nem lesz jogszabályhoz kötve, a korábbi ötezres limitet is csak ajánlás nyomán alkalmazták a pénzintézetek.
Ugyancsak a veszélyhelyzet idején meghozott, és az év végéig érvényes intézkedés a hiteltörlesztési moratórium. Az MNB tegnap kiadott, a hazai hitelintézeti szektor májusi mérlegéből kitűnik, hogy a tranzakciókból adódóan a háztartások hitelállománya szezonálisan igazítva 71 milliárd forinttal, míg szezonális igazítás nélkül 85 milliárd forinttal nőttek áprilishoz képest. Az egy évvel korábbi májusi adatokból azonban az látszik, hogy éppen az idei május jelentette az új hitelszerződések mélypontját. Az ötödik hónapban az áprilisinál is gyengébb eredmények születtek: a háztartások 16 százalékkal kevesebb hitelt vettek fel az egy évvel korábbinál, a személyi kölcsönök például 67 százalékos zuhanást produkáltak. Ugyanakkor a fogyasztási hitelek jelentősen nőttek ez alatt. A látványosan emelkedő görbe azonban becsapós: abban 2020 márciusától a járványhelyzet és az arra hozott kormányzati intézkedések – kiemelten a fizetési moratórium – hatása tükröződik, és nem a megnövekvő hitelfelvételi kedvé. A moratórium egyik hatása ugyanis az, hogy a háztartások hitelállománya a hitelkihelyezések visszaesése ellenére tovább emelkedik.
