Történelmi mélyponton a nettó külső adósság

A koronavírus-járvány mellett is bővült a lakossági fogyasztás, miközben csökkent a külső kereslet.

Magyarország külső finanszírozási képessége 2020 első negyedévében a GDP 1,2 százalékára emelkedett, amivel hazánk továbbra is a régiós országok élmezőnyébe tartozik – adta közre a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap a legfrissebb adatokat. Némileg mérséklődött a külkereskedelem többlete és a jövedelemegyenleg hiánya. Az előbbi főként azért, mert a koronavírus-járvány mellett is bővült a lakossági fogyasztás, miközben csökkent a külső kereslet. Fennmaradt viszont a vizsgált időszakban a jelentős mértékű működőtőke-beáramlás, így az ország nettó külső adóssága tovább apadt, a GDP 6,3 százalékára. A rövid távú külső adósság idén márciusában 19,3 milliárd eurót tett ki, így a devizatartalék 25,8 milliárd eurós szintje továbbra is jelentősen, több mint hatmilliárd ­euróval haladta meg a befektetők által elvárt, biztonságosnak tartott szintet.

Ugyancsak kedvező folyamatnak számít, hogy mérséklődött a jövedelem­egyenleg hiánya, amit a külföldi vállalatok alacsonyabb jövedelmezősége magyarázott, miközben a külföldre fizetett kamatok egyenlege beállt egy alacsony szintre. Ugyanakkor egyre több uniós forrást használtunk fel, ezzel is javítva az ország külső pozícióját.

A finanszírozási képesség emelkedése döntően a magánszektor megtakarítási folyamataihoz köthető. A lassuló, de továbbra is jelentős lakossági fogyasztás mellett bővültek a pénzügyi megtakarítások, ahogyan tovább gyarapodott a háztartások állampapír – főként MÁP Plusz – állománya, ami mérsékli az ország külső sérülékenységét.