A kormány 2017-ben fogadta el a pénzügyi kultúra fejlesztését célzó hétéves nemzeti stratégiát, amelyhez a Pénziránytű Alapítvány 2018. évi felmérésének eredményei szolgáltak viszonyítási alapként. A stratégia első kétéves cselekvési tervének lezárultával most ismét aktuálissá vált egy országos felmérés.
A Pénziránytű Alapítvány 2020 májusában készült, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) módszertanán alapuló országos felmérése azt mutatja, hogy válság idején jobban odafigyelünk pénzügyeinkre, tudatosabban tervezünk. Ezzel szemben a gazdasági felívelés, vagyis a konjunktúra alatt és az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy jöhetnek még szűk esztendők, és a megtakarításokra nem helyezünk elég hangsúlyt.
A magyar háztartások pénzügyi stabilitása jelentős mértékben javult a két évvel ezelőtti szinthez képest – állapítja meg a most készült felmérés. Míg 2018-ban a háztartások alig fele volt képes fedezni egy jelentősebb kiadást külső segítség nélkül, addig 2020-ban ez a hányad már 73 százalékra nőtt. Az elmúlt két évben megduplázódott a pénzügyeiket tudatosan tervezők aránya is. A pozitív eredményhez feltehetően hozzájárult a koronavírus által okozott anyagi bizonytalanság. A pénzügyi problémákkal küzdők aránya ugyan stagnált az elmúlt két évben, de a megoldási stratégiákban a megtakarításokra koncentráló, az eladósodás és a pazarlás elkerülésére fókuszáló döntések kerültek előtérbe.
A korábbi és a jelenlegi kutatások is megerősítik, hogy továbbra is fontos az alapvető ismeretek elsajátítása – húzta alá közleményében a Pénziránytű Alapítvány, hangsúlyozva azt is, hogy az oktatási programoknak a képességek fejlesztésére és a tervező magatartás kialakítására is koncentrálniuk kell.
Az általános és középiskolásokat, valamint a tanáraikat célzó oktatási programok pedig továbbra is ezeket a célokat szolgálják majd.
Csökken a háztartási költségvetést készítők száma
Megjelent az OECD legfrissebb nemzetközi összehasonlító elemzése is, amely 26 ország, köztük Magyarország pénzügyi tudatosságának szintjét vizsgálta. A kutatásból kiderült, hogy hazánk esetében a pénzügyi műveltséget mérő komplex mutató értéke az OECD átlagához erősen közelít, és a legújabb nemzetközi rangsort vizsgálva némi javulás figyelhető meg. Igaz, továbbra is nagy szükség van a célirányos pénzügyi szemléletformálásra. Hazánk esetében a pénzügyi műveltséget mérő komplex mutató értéke 12,3, a maximálisan lehetséges 21 pont mintegy hatvan százaléka, ami a 14. helyhez volt elég. (Az összes ország: 12,7, OECD-átlag: 13.) Miközben a pénzügyi ismeretek terén a magyar lakosság más országokhoz képest nincs komoly lemaradásban, addig a pénzügyi döntései szempontjából továbbra is alulteljesít. Ezek közül csak a számlák határidőben való befizetésénél értünk el komoly előrelépést. Magyarország esetében rendre csökkenő tendenciát mutat azok aránya, akik háztartási költségvetést készítenek. Pozitív változás ugyanakkor, hogy a hazai megtakarítási hajlandóság a korábbi felméréshez képest 27 százalékról 51 százalékra nőtt, de még így is a résztvevők utolsó harmadába tartozunk. A pénzügyek nyomon követésére, kontrollálására vonatkozó kérdésnél viszont az utolsó helyen végeztünk a 46,9 százalékos értékkel, míg az osztrákok állnak az élen 85 százalékkal. Az átlagos érték 67 százalék.
