Van még mit tanulnunk a pénzügyi kultúráról

Az elmúlt két évben megduplázódott Magyarországon a pénzügyeiket tudatosan tervezők száma, miközben – az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan – egyre könnyelműbbé és költekezőbbé válunk – állapítja meg a Pénziránytű Alapítvány a legfrissebb felmérésében. A magyar lakosság pénzügyi ismereteit és pénzügyi tudatosságát szondázó, 2010 óta immáron negyedik alkalommal elkészült országos kutatás több területen javulást mutat, de azt is megerősíti, hogy van még mit tanulni.

OTP bank fiók gazdaság valuta pénzügyek bankolás pénz ügyintézés szolgáltatás pénzintézet ügyfél 2019 12 19 Fotó: Kállai Márton

A kormány 2017-ben fogadta el a pénzügyi kultúra fejlesztését célzó hétéves nemzeti stratégiát, amelyhez a Pénziránytű Alapítvány 2018. évi felmérésének eredményei szolgáltak viszonyítási alapként. A stratégia első kétéves cselekvési tervének lezárultával most ismét aktuálissá vált egy országos felmérés.

A Pénziránytű Alapítvány 2020 májusában készült, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) módszertanán alapuló országos felmérése azt mutatja, hogy válság idején jobban odafigyelünk pénzügyeinkre, tudatosabban tervezünk. Ezzel szemben a gazdasági felívelés, vagyis a konjunktúra alatt és az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy jöhetnek még szűk esztendők, és a megtakarításokra nem helyezünk elég hangsúlyt.

A magyar háztartások pénzügyi stabilitása jelentős mértékben javult a két évvel ezelőtti szinthez képest – állapítja meg a most készült felmérés. Míg 2018-ban a háztartások alig fele volt képes fedezni egy jelentősebb kiadást külső segítség nélkül, addig 2020-ban ez a hányad már 73 százalékra nőtt. Az elmúlt két évben megduplázódott a pénzügyeiket tudatosan tervezők aránya is. A pozitív eredményhez feltehetően hozzájárult a koronavírus által okozott anyagi bizonytalanság. A pénzügyi problémákkal küzdők aránya ugyan stagnált az elmúlt két évben, de a megoldási stratégiákban a megtakarításokra koncentráló, az eladósodás és a pazarlás elkerülésére fókuszáló döntések kerültek előtérbe.

A korábbi és a jelenlegi kutatások is megerősítik, hogy továbbra is fontos az alapvető ismeretek elsajátítása – húzta alá közleményében a Pénziránytű Alapítvány, hangsúlyozva azt is, hogy az oktatási programoknak a képességek fejlesztésére és a tervező magatartás kialakítására is koncentrálniuk kell.

Az általános és középiskolásokat, valamint a tanáraikat célzó oktatási programok pedig továbbra is ezeket a célokat szolgálják majd.

Csökken a háztartási költségvetést készítők száma

Megjelent az OECD legfrissebb nemzetközi összehasonlító elemzése is, amely 26 ország, köztük Magyarország pénzügyi tudatosságának szintjét vizsgálta. A kutatásból kiderült, hogy hazánk esetében a pénzügyi műveltséget mérő komplex mutató értéke az OECD átlagához erősen közelít, és a legújabb nemzetközi rangsort vizsgálva némi javulás figyelhető meg. Igaz, továbbra is nagy szükség van a célirányos pénzügyi szemléletformálásra. Hazánk esetében a pénzügyi műveltséget mérő komplex mutató értéke 12,3, a maximálisan lehetséges 21 pont mintegy hatvan százaléka, ami a 14. helyhez volt elég. (Az összes ország: 12,7, OECD-átlag: 13.) Miközben a pénzügyi ismeretek terén a magyar lakosság más országokhoz képest nincs komoly lemaradásban, addig a pénzügyi döntései szempontjából továbbra is alulteljesít. Ezek közül csak a számlák határidőben való befizetésénél értünk el komoly előrelépést. Magyarország esetében rendre csökkenő tendenciát mutat azok aránya, akik háztartási költségvetést készítenek. Pozitív változás ugyanakkor, hogy a hazai megtakarítási hajlandóság a korábbi felméréshez képest 27 százalékról 51 százalékra nőtt, de még így is a résztvevők utolsó harmadába tartozunk. A pénzügyek nyomon követésére, kontrollálására vonatkozó kérdésnél viszont az utolsó helyen végeztünk a 46,9 százalékos értékkel, míg az osztrákok állnak az élen 85 százalékkal. Az átlagos érték 67 százalék.