időjárás 7°C Ignác 2023. február 1.
logo

Alig látszik a járvány hatása az adóbevételeken

Jakubász Tamás
2020.08.11. 05:45
Alig látszik a járvány hatása az adóbevételeken

Csupán pár tízmilliárd forinttal maradt el az idei első hathavi adóbevétel a tavalyi félévestől, és mivel 6500 milliárd forint körüli összegről van szó, a visszaesés elhanyagolhatónak tűnik. A személyi jövedelemadó például idén is szépen fialt az államnak, ami azt jelzi, hogy a válság alatt is ütemesen nőttek a bérek, és a munkanélküliség sem szökött magasra.

Közzétette a Pénzügyminisztérium az államháztartás első féléves pénzügyi folyamatairól szóló összesítését. Az egyik legfontosabb, az állam gazdálkodása szempontjából alapvető rész mindenkor az adóbevételek alakulása – ezek az adatsorok most, a válság miatt különös jelentőségűek. Egyértelmű bizonyítékai ugyanis annak, hogy a pandémia alatt volt-e idehaza kisebbfajta anyagi összeomlás, vagy nem. A féléves adóügyi adatok alapján a válasz leginkább nemleges.

A szaktárca összefoglalójából sok más mellett kiderül, hogy január eleje és június vége között kevéssel múlta csak alul a 6500 milliárd forintot az az összeg, amely a hat legjelentősebb közteherből, vagyis a társasági és a jövedéki adóból, az áfából, a személyi jövedelemadóból, a járulékokból és a cégek által fizetendő szociális hozzájárulási adóból érkezett. A summa a tavalyi első félévben 6500 milliárd felett volt ugyan, de nem sokkal, a különbség – vagyis az idei elmaradás – alig több hatvanmilliárd forintnál. Vagyis idén, az első félévben a válsággal, a gyárleállásokkal, a kényszer-szabadságolásokkal együtt is szinte pontosan annyi adó folyt be a legfontosabb tehertípusokból, mint 2019 első felében. Abban az évben, amikor kiemelkedő gazdasági növekedést jegyeztek fel idehaza.

Kiemelhető néhány érdekes részlet az összegzésből. Az első – talán nem meglepő –, hogy idén komolynak nevezhető, 160 milliárdos visszaesés volt a forgalmi adónál. A jövedéki adóbevétel összességében ugyan alig csökkent, de az üzemanyagoknál mégis jelentős esés mutatkozik – kevesebb hajtóanyag fogyott a kutakon, így adóból sem érkezhetett sok. Lényegesen több folyt be azonban személyi jövedelemadó címén, mint tavaly, az itt rögzített 55 milliárd forintos féléves többletnek persze megvan a maga oka. Nevezetesen az – derül ki a minisztériumi elemzésből –, hogy a válság alatt is nőttek itthon a fizetések, miközben a munkanélküliségi mutató nem romlott drámaian. Ebből a szempontból érdekes a társadalombiztosítást megillető közterhek ügye is. Ezen a téren mindent egybevetve 15 milliárdos féléves elmaradás mutatkozik tavalyhoz képest, az összeg ugyanakkor korántsem nevezhető nagynak. Különösen annak fényében nem, hogy az állam a válság alatt négy hónapra komoly közteherkedvezményt adott számos ágazatban azért, hogy az embereket ne rúgják ki a szorult helyzetbe került vállalkozások.

Grafika: Magyar Nemzet
Fotó: Pénzügyminisztérium

Ennek kapcsán érdemes visszaidézni az adóügyi államtitkár minapi nyilatkozatát. Izer Norbert a hét végén arra emlékeztetett, hogy a koronavírus-járvány nyomán kialakult krízishelyzetnek leginkább kitett ágazatok, így a turizmus, a vendéglátás és a mezőgazdaság azonnali adóügyi segítséget kaptak: az érintett vállalkozásoknak munkavállalóik bére után csak a személyi jövedelemadót, és maximum 7710 forint egészségbiztosítási járulékot kellett befizetniük. – Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy például egy szakmunkás minimálbért kereső munkavállaló esetében 71 ezer forintról mondott le havonta az államkassza azért, hogy a vállalkozások megőrizhessék dolgozóik állását – hangsúlyozta az államtitkár, aki megjegyezte: ezzel a vállalkozásoknak olcsóbb lett a foglalkoztatás, és a munkavállalók is jól jártak, hiszen nőtt a nettó jövedelmük. A benyújtott bevallások adatai alapján több mint 21 milliárd forint maradt így a koronavírus-járványnak kitett ágazatok dolgozóinál. Izer Norbert hozzátette: a gazdaságvédelmi intézkedések egyik legnagyobb eredménye, hogy Magyarország továbbra is az Európai Unió azon tagállamai közé tartozik, ahol az egyik legalacsonyabb a munkanélküliség.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.