Rendszerbe kötik majd a V4-es szuperexpresszt

Menetrend szerint zajlik a Budapest–Varsó nagysebességű vasút előkészítése. A Nemzeti Infra­struktúra-fejlesztő megrendelésére részletes megvalósíthatósági tanulmány készül, a határidő 2021. március vége. A napokban Budapesten mutatták be a nyomvonalváltozatokról szóló döntés-előkészítő tanulmányt.

A TGV Párizsban. Egész Európára kiterjed majd a hálózat Fotó: Eric Gaillard Forrás: Reuters

A TGV Párizsban. Egész Európára kiterjed majd a hálózat
Fotó: Reuters

Mindezek a határon átnyúló vasúti kapcsolatok teszik érthetővé a HSR fejlesztését a régióban. Korábban ugyanis az volt az álláspont, hogy egy magyarországnyi vasúti pályán nincs értelme felgyorsítani a szupervonatokat, mert máris fékezni kell. Belgium és Hollandia példája mutatja, hogy kisebb méretű országok együttműködése eredményeképpen van mód a nagy sebességben rejlő lehetőség kihasználására.

Bár a HSR elkülönített, zárt pályán működik, hatása mégis jelentős a hagyományos vasúti működésre is. A MÁV 1. számú, Budapest–Hegyeshalom kétvágányú, villamosított vonala kapacitását mintegy megkétszerezi a HSR leendő két vágánya. Mivel a szuperexpresszek az utasforgalom egy részét elviszik, az 1-es vonalon több elővárosi szerelvény, illetve tehervonat tud majd közlekedni. Emiatt a vasúti áruszállítás felgyorsul, ami versenyelőnyt jelenthet majd a közúti áruszállítással szemben.

A nagysebességű vasúti technológia kritikus pontja a nagyvárosok megközelítése. Emiatt építettek például olyan megállókat Európában, amelyek a városon kívül vannak, mint a repülőterek.

Apropó, repülőtér: a Budapest–Bécs szakaszon belül lehetőség lenne a két nagy légikikötő, Ferihegy és Schwechat közvetlen összekötésére. Vitézy Dávid, aki a Budapest Fejlesztési Központ képviseleté­ben vett részt a V4-rendezvényen, a HSR-nek a budapesti vasúti infrastruktúrához illesztése mellett érvelt. Közösségi oldalán elérhető posztja szerint három infrastrukturális fejlesztés szolgálja a nagysebességű vasutak érkezését: a Déli Körvasút fejlesztése és kapacitásbővítése; a Kőbánya-Kispest és Monor között létesülő új kétvágányos pálya, mely eléri a Liszt Ferenc repülőtér 2-es terminálját és bekapcsolja az elővárosi mellett a távolsági közlekedésbe is; illetve egy új vasúti alagút a Déli és a Nyugati pályaudvar térsége között, amely a távolsági vonatok kiszolgálását is szolgálhatja majd. Ezen intézkedések nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a budapesti vasúti hálózat fogadni tudja majd a növekvő számú távolsági vonatot, és például a Bécs vagy Prága felől érkező nagysebességű vonatok a belváros vagy a Déli Körvasút érintésével elérjék a Liszt Ferenc nemzetközi repülőteret a jövőben – közölte Vitézy Dávid.