Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön késő este nyújtotta be az Országgyűlésnek a törlesztési moratórium meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot. Ez szabályozza, illetve részletezi azt a korábban született kormánydöntést, amely szerint a gyermeket várók és nevelők, a nyugdíjasok, a munkanélküliek és a közfoglalkoztatottak jövő év június 30-áig gyakorlatilag ugyanazokkal a feltételekkel vehetik igénybe a törlesztési moratóriumot, ahogyan eddig.
Változatlan alapok
A hiteltörlesztési moratóriummal kapcsolatosan továbbra sem változik az a kitétel, hogy
a hosszabbítás is csak a 2020. március 18-án már élő szerződésekre vonatkozhat.
Ugyanakkor azokra az ügyfelekre, akik kimaradnak az újabb kedvező döntésből, a jövő év közepéig hitelfelmondási tilalom lép életbe.

Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán
Az a korábbi szabály a további féléves meghosszabbítás időszakára is vonatkozik, miszerint a tőketartozást sem a fizetési moratórium ideje alatt, sem annak lejártát követően nem megnövelni a felfüggesztett törlesztés ideje alatt a nem teljesített kamat összegével.
Főszabály az, hogy a fizetési moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot és törlesztőrészleteket jövő év július 1-jétől, évente egyenlő részletekben kell megfizetni. Továbbá az adós 2021 első felében is bármikor dönthet úgy, hogy él a fizetési moratóriummal, a teljesítést pedig a szerződésnek a felfüggesztés elrendelése előtt hatályos rendelkezései szerint kell jóváírni.
A törvényjavaslatban szereplő kritériumoknak megfelelően a lakossági ügyfeleknek gyakorlatilag most sem kell tenniük semmit annak érdekében, hogy folytathassák a moratóriumot, az ugyanis automatikusan meghosszabbodik.
A hitelező elsődlegesen elektronikus kapcsolattartás útján egyeztet az adóssal arról, hogy a moratórium meghosszabbításának hatálya alá tartozik-e – derül ki a javaslatból.
Vállalkozások: külön ügyintézés kell
Ahogy az már korábban elhangzott, a céges ügyfeleknek külön kérelmezniük kell majd a hitelezőjüknél a további fél évre szóló fizetési haladékot. Eredetileg arról volt szó, hogy vállalkozások közül azok élhetnek a hosszabbítás lehetőségével, amelyek bevétele 25 százalékkal csökkent.
Most a törvénytervezet e feltétel meghatározását a kormány hatáskörébe utalja.
Azaz külön kormányrendeletben határozzák majd meg azt a negatív mutatószámot, amelynek teljesülése esetén a vállalkozás pénzügyi nehézséggel küzdő gazdasági társaságnak minősül.