Tételesen cáfolta Surányi György vádaskodásait Varga Mihály pénzügyminiszter ma reggeli Facebook-posztjában. A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke azt állította az ATV tegnap esti műsorában, hogy 2000 milliárd forintot tüntetett el a kormány az idén, ez az összeg nem a járvány elleni védekezésre vagy gazdaságvédelemre ment.
Surányi György szerint a válságban csak a nagy cégek kaptak támogatást, a kicsik nem. Holott munkahelyvédelmi támogatásban 207 ezer, kutatás-fejlesztés-innováció munkakörben még 22,3 ezer munkavállaló kapott segítséget, mindezt a második hullámban 73 ezer fős ágazati bértámogatás növelte. A katás vállalkozások adó- és járulékmentessége kifejezetten a kisvállalkozásokat érintette.
Több a munkanélküli, mint amit a hivatalos számok mutatnak – állította a jegybank korábbi elnöke. Varga Mihály szerint
ez fájhat a leginkább a baloldalon, hiszen most is 850 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010 előtt.
A regisztrált álláskeresők száma a járvány előtt: 281 ezer fő, a járvány tetőpontján: 376 ezer fő, most: 291 ezer fő. Ezek a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai, tehát tények – hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette, hogy Surányi György elfelejtkezik arról, hogy a járvány hatására sokkal többen dolgoznak részmunkaidőben, mint korábban: a járvány előtt 230 ezren, augusztusban 480 ezren. A munkanélküliségi ráta a járvány idején is csak 4,5 százalék, amivel az öt legjobb EU-s ország között vagyunk.
A harmadik pontban a határon túli magyarok támogatása ellen érvelt Surányi György, azt állítva, hogy erre túl sok pénz jutott, csakúgy, mint a sportra. Csakhogy az összes segítség töredékéről van szó – igazította helyre Varga Mihály, hozzátéve:
– A Vajdaság vagy Erdély támogatása mindig is vörös posztó volt a baloldalon, de talán nem baj, ha a járvány idején egészségügyi eszközök jutnak Kárpátaljára, vagy Erdély nagyobb magyar közösségeinek.
Aki pedig a sportot nem tekinti a XXI. században gazdasági ágazatnak is, annak hiába magyaráznánk, mennyien dolgoznak és élnek ebből, nemcsak sportolóként.
Az az állítás sem igaz, amely szerint a 2008-as válságot jobban kezelték volna, mint a mostanit, mert akkor kisebb volt a hiány. Varga Mihály leszögezte, hogy akkor a reálgazdasági helyzet sokkal rosszabb volt.
Adókat emeltek, elvettek 13. havi nyugdíjt és bért, a válság pedig hosszú évekre elhúzódott.
Emlékszünk: alacsony foglalkoztatás, magas államadósság, extrém kamatteher, devizahitelesek csődje, mindez IMF-felügyelettel tetézve. A társadalmi elégedetlenség ágyazott meg a Fidesz 2010-es kétharmadának – írta a pénzügyi tárca vezetője.
