A távmunka nagy kihívása: mikor lehet elérhetetlen az alkalmazott?

A távmunka során is megilleti a munkavállalókat az úgynevezett lecsatlakozás joga, vagyis az, hogy a szabadidejükben ne kelljen e-maileket olvasniuk, vagy más módon munkáltatójuk rendelkezésére állniuk. Az Európai Parlament ezért arra kérte a bizottságot, a tagállamokat és a szociális partnereket, hogy határozzák meg azokat a jogi feltételeket, amelyekkel garantálható, hogy a szabadidőben elérhetetlen dolgozókat ne érhesse hátrány.

Az európai munkavállalók harminc százalékának vált általánossá a távmunka Fotó: Havran Zoltán

Depressziót, kiégést és szorongást okozhat, ha az alkalmazott folyamatosan, munkaidőtől függetlenül foglalkoztatója rendelkezésére áll, vagy munkát végez a távmunka alatt. Ezért az Európai Uniónak minimumszabályokat kell elfogadnia azért, hogy az otthoni munkavégzés időszakában se érje hátrány azért a munkavállalót, ha munkaidején kívül nem olvassa el az e-maileket, vagy nem veszi fel a főnöknek a telefont.

Az úgynevezett elérhetetlenség, vagy lecsatlakozás jogának (right to disconnect) minden uniós munkavállalót meg kell illetnie,

ezért az Európai Parlament jogszabályalkotásra kéri az Európai Bizottságot a munkavállalók védelmében a távmunka részletesebb szabályozásával. Az EP-képviselők túlnyomó többsége, 472 szavazattal 126 ellenében és 83 tartózkodás mellett támogatta az uniós jogalkotást. A magyar képviselők Gyöngyösi Balázs jobbikos EP-képviselő kivételével megszavazták az előterjesztést.

Az európai munkavállalók harminc százalékának vált általánossá a távmunka
Fotó: Havran Zoltán

A parlamenti közlemény felidézi: egyre többen végzik munkájukat digitális környezetben, ezt a folyamatot pedig minden korábbi várakozást felülmú­lóan befolyásolta a koronavírus-járvány.

Az elektronikus eszközökön általában folyamatosan elérhetők a munkavállalók, ami kedvezőtlenül hat a munka és a magánélet egyensúlyára.

A járványhelyzetben rengeteg munkahely és vállalkozás túlélését segítette az otthoni munka, ugyanakkor

sok munkaadó – kihasználva a nem megszokott foglalkoztatási formát és a szabályozatlanságot – az elvárások és a munkaidő, a készenléti idő növelésével reagált.

Az európai parlamenti képviselők állásfoglalásukban egyértelműen kijelentik, hogy mindenkinek joga van a lecsatlakozáshoz, vagyis

senkitől nem várható el, hogy munkaidőn túl bármilyen digitális csatornán munkával foglalkozzon, telefonokra vagy e-mailekre válaszoljon.

A képviselők szerint a tagállami jogalkotás mellett a szociális partnerek, vagyis a munkaadók és a szakszervezetek közötti kollektív megállapodások is rögzíthetnék, hogy a munkavállalók ténylegesen élhessenek az elérhetetlenséghez való jogukkal, és emiatt ne érje őket hátrányos megkülönböztetés, bírálat vagy egyéb retorzió munkáltatójuk részéről.

A felmérések szerint a pandémia hatására mára az európai munkavállalók harminc százaléka dolgozik legalább részben távmunkában, és várhatóan ez az arány nem csökken, hanem inkább növekszik a következő időszakban.

Az érintettek közel harmada szembesült eddig azzal, hogy minden nap, vagy hetente több alkalommal is a szabadidejéből áldoz a munkára, míg az irodában dolgozók körben ez az arány mind­össze öt százalék.