Nem sok áramot lapátoltak össze a szélkerekek az év végén

Meghaladta a negyven százalékot a külföldön termelt villamos energia aránya a magyarországi felhasználásban december legnagyobb fogyasztású napján. A hazai megújulóalapú áram-előállítás, ha erősen fúj a szél és hét ágra süt a nap, már meghaladhatja az atomerőművi termelést. Az elmúlt hónapok azonban nem kedveztek az időjárásfüggő napelemeknek, a szélkerekek pedig esetenként még el is vettek a közösből.

Mocsa, 2011. június 13. Szélerőművek a Komárom-Esztergom megyei Mocsa térségében. MTI Fotó: H. Szabó Sándor Fotó: H. Szabó Sándor Forrás: MTI

Negatív tartományba került több alkalommal is a magyarországi szélkerekek összesített termelése november és december folyamán

a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) adatai szerint. A társaság lapunk érdeklődésére megerősítette, hogy a szélerőműveknek is van önfogyasztásuk, és a szélcsendes időszakokban nem képesek ellátni magukat és a hozzájuk tartozó infrastruktúrát, segédberendezéseket villamos energiával, ezért a rendszerben ilyenkor fogyasztóként szerepelnek. A negatív adatokra a folyamatirányítási rendszerben azért van szükség, hogy a társaság a lehető legpontosabban végezhesse a hálózatszámítási és -szabályozási feladatokat.

Import a szélcsendben

A szélcsendes, ködös időjárás tehát nem dolgoztatta meg a karbonsemlegesen, megújuló alapon termelő szél- és naperőműveket novemberben, amikor volt olyan hét, hogy a Paksi Atomerőmű huszonötször több villamos energiát termelt, mint az időjárásfüggő megújuló erőművi kapacitások együttesen. A kettőt azért érdemes összevetni, mert

a hazai szél- és naperőművek együttes beépített kapacitása 2068 MW, ami meghaladja a paksi létesítmény 2000 MW-os névleges nettó teljesítményét.

Összesítve novemberben a szén-dioxid-mentes termelés kilencven százalékát az atomerőmű nyújtotta úgy is, hogy ebben az időszakban végezték a 3-as blokkjának tervezett karbantartását. Ám a belföldi összesített termelés messze nem volt elég az igények fedezésére, ugyanis a bruttó felhasználásban 29,2 százalék volt a külföldről vásárolt áram mennyisége (októberben az arány 22,64 százalékos volt). A napon belüli import pedig néhány esetben meghaladta a 35 százalékot, legmagasabb aránya a csúcsterhelés idején 42 százalék volt, 3004 MW-ot tett ki.

Újabb érdekes számot hozott a december:

a hónap harmadik hetében közel nyolcvannyolcszor annyi áramot termeltek nukleáris, mint megújuló alapon.

A csúcsterhelés 6927 MW volt, ezt 15-én, délután fél 5-kor regisztrálta a Mavir. Ebben az időpontban a megújuló energiaforrások közül a naperőművek nem termeltek, a szélerőművek 138 MW-ot adtak, az atomerőmű bruttó teljesítménye 2032 MW volt. A határainkon túlról 2822 MW-ot kellett vásárolni, ami a csúcsterhelés 40,7 százalékát jelenti. Ez azért is figyelemre méltó, mert a Nemzeti energiastratégia 2030-ra húszszázalékos éves importarány elérését célozta meg.

Növekvő igények

Nem hibáztathatjuk a napelemeket és a szélkerekeket azért, hogy nem járnak csúcsra a számukra nem ideális időjárásban, de az elnyúló ködös időszak rávilágított arra, mennyire fontos az áramellátás biztonságos tervezése.

Novemberben ugyanis közel öt százalékkal több villamos energiára volt szükség Magyarországon, mint 2019 azonos hónapjában, a két év októberét összevetve pedig 2,7 százalékos volt a fogyasztás növekedése.

Tavaly ugyan nem dőlt meg az áramfogyasztási rekord – részben a járvány, illetve amiatt, hogy egyszer sem kellett nyáron hőségriadót elrendelni –, de a téli csúcsigény december 3-i, 7095 MW-os értéke alig maradt el a 2019 utolsó hónapjában regisztrált 7105 MW-tól. Az áram iránti igény növekedésére továbbra is számítani lehet, hiszen mind több elektromos berendezést használunk, amelyek számosságát nem kompenzálja teljes egészében az, hogy egyre hatékonyabb az energiafelhasználásuk.

Szélerőművek a Komárom-Esztergom megyei Mocsa térségében. Amikor nem pörögnek, fogyasztanak
Fotó: H. Szabó Sándor / MTI

A járvány hatásaival még nem terhelt 2019-es évben a nyári és téli csúcsterhelés is nőtt: 275 MW-tal 6633-ra, illetve 236-tal 7105 MW-ra. Az éves villamosenergia-felhasználás közel háromtized százalékkal nőtt 2018-hoz képest, a bruttó termelés viszont csaknem hat százalékkal bővült. Ez annak is köszönhető, hogy a magyarországi erőművek együttes teljesítménye az előző évhez képest 563 MW-tal gyarapodott, mégpedig alapvetően a megújuló forrásokra épített kapacitások, elsősorban a napenergia-termelés felfutása miatt.

Kulcs a kihasználtság

A tavalyit megelőző évben ugyanis 2,8 százalékkal bővült az ipari méretű, ötven kW feletti teljesítményű – engedély- és nem engedélyköteles – naperőművek együttes bruttó teljesítménye (2018-ban mindössze 0,9 százalékos emelkedést regisztráltak). Ennél jóval nagyobb mértékű, 44 százalékos gyarapodást mértek a háztartási méretű naperőművek kapacitásában, az összes háztáji napelem együttes teljesítménye elérte a 479 MW-ot.

A zömében időjárásfüggő, megújuló bázison épült erőművi kapacitások értékelésénél arra hívta fel a figyelmet a Mavir és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, hogy

a naperőművek 16, a szélerőművek 25 százalékos kihasználtsággal működtek 2019-ben.

A hagyományos erőművek körében a nukleáris blokkok kihasználtsága a legmagasabb. Az egyéb gáztüzelésű erőműveké növekvő, míg a szén-lignit primerforrású létesítményeké csökkenő tendenciát mutatott.

Az ország import-export energiaszaldójának mértéke 2019-ben a nemrégiben közzétett adatok szerint 31-ről 27 százalékra csökkent az előző évhez képest, a különbséget a belföldi termelés emelkedése fedezte, hiszen a fogyasztás közel azonos volt 2018-ban.