Nőtt a panaszok száma, fokozott a versenyfelügyelet

Erőfölénnyel való visszaélés, kartellgyanú, a verseny korlátozása rögzített árakkal, túlzott csodahatás a webes reklámban. A tipikus ügyek mellett újabban erősödik egy előnyös stratégiai irány a Gazdasági Versenyhivatalnál, miszerint a tetemes bírságokat a nagyobb cégek inkább munkahelyteremtő, értékadó programok megvalósításával váltják ki – közölte lapunkkal Rigó Csaba elnök, aki a hatóság számára is mozgalmas, 2020-as évet értékelte, említve a főbb tendenciákat, kiemelkedő ügyeket.

Rigó Csaba szerint fontos, hogy a versenyt is ösztönözzék, ha az eljárás alá vont vállalásával kiváltható a büntetés Fotó: Mirkó István

– Mérvadó lett egy komoly stratégiai irányváltás a Gazdasági Versenyhivatalban. Eszerint ha az eljárás alá vont

vállalkozás elismeri, hogy hibázott, és kompenzációt vállal a fogyasztók javára, akkor azt a versenytanács mérlegeli,

aminek következtében bírságcsökkentés, bírságelengedés, cserébe pedig konkrét kötelezettségek vállalása is lehet az ügy vége – közölte a Magyar Nemzetnek adott évértékelő interjúban a Gazdasági Versenyhivatal elnöke.

Rigó Csaba szerint fontos, hogy a versenyt is ösztönözzék, ha az eljárás alá vont vállalásával kiváltható a büntetés
Fotó: Mirkó István

Rigó Csaba szerint ezzel az eljárással a magyar fogyasztók járnak jól, gyorsabban, mint az évekig húzódó perben. – A közelmúltban is voltak ilyen nagy ügyek, ami két kiskereskedelmi lánc vállalásával zajlott – jelezte.

Per helyett vállalás: mindenki nyer

Az egyik cég elismerte a hibát, és azt vállalta, hogy fejleszti az online értékesítést, webáruházat épít ki, ahol közvetlen összeköttetésben van a szolgáltatás a raktárkészlettel. A felületen történő vásárláskor ez eddig nem volt biztosítva, ezért előfordulhatott, hogy a rendelés átvételekor csak helyettesítő termékkel találta szemben magát a fogyasztó.

A pandémiával áttörte a lakosság komfortzónáját az e-kereskedelem, ma már nemcsak iparcikket, hanem friss élelmiszert is sokan vesznek a weben – Fotó: Bach Máté

– Az eljárás során a kereskedő – együttműködése részeként – felhívta a vásárlók figyelmét, hogy online értékesítési szolgáltatást végez. Egyúttal vállalta, hogy a jelenleg ellátatlan területeken kifejleszti a valódi webáruházas lehetőséget, amelyet rövid időn belül az egész országra kiterjeszt, ahol mintegy 3000, nem romlandó terméket kínálnak majd.

Ez a beruházás 407 millió forint értékű bírsághelyettesítő vállalást jelent a cég részéről,

amit a versenyhivatal nyomon követ és utólag is számonkér – jegyezte meg a vezető.

Erőfölény helyett munkahelyek

A másik kereskedelmi cégnél piaci erőfölénnyel való visszaélés történt. Előzményként a versenytanács bebizonyította, hogy amikor 2014-ben és 2015-ben progresszív bónuszt szedett az eljárásba vont vállalat a beszállítóktól, visszaélt jelentős piaci erejével.

– Nagyon magas bírság lógott a levegőben, de fordulatot hozott, hogy a lánc egy kompenzációs programot terjesztett a versenytanács elé, amit elfogadtak. Ebben vállalták, hogy felhagynak a kifogásolt gyakorlattal, sőt hat vidéki helyszínen úgynevezett beszállítói programot alakítanak ki a régiós kistermelők javára.

Ennek teljesítése után

a magyar kis- és középvállalkozók saját gyümölcsöt, zöldséget, feldolgozott élelmiszert, húst, tejet, lekvárt, diót vagy textil- és piperecikkeket tudnak majd beszállítani a régiós központokba.

Ezeket Győrött, Hódmezővásárhelyen, Nyíregyházán, Pécsett, Székesfehérváron, Zalaegerszegen hozzák létre három éven belül – részletezte.

Az egyik áruházlánc a bírságot regionális termelői programmal váltja ki, segítve a gazdák piacra jutását Fotó: Havran Zoltán

Számonkérhető

Rigó Csaba úgy folytatta: edukációs programot, csomagolási, logisztikai képzést is indít a kereskedelmi lánc, amely a beruházásokkal új munkahelyeket is teremt.

A GVH-nál a büntetés helyett vállalt program költségvetése 1,7 milliárd forintot tesz ki, aminek részleteit a versenytanácsnak benyújtott, fillérre pontosan kalkulált tervekben rögzítik.

– Utólag mindent számon lehet kérni – jegyezte meg a hivatal elnöke, aki szerint azért jobb megoldás, ha aktív érték- és munkahelyteremtő vállalással és nem súlyos bírsággal végződik egy-egy nagyobb vállalat ügye, mert várható, hogy ez utóbbi eset is

közvetlenül szolgálja majd az agrárszektorban dolgozó kistermelőket, míg végső soron a fogyasztó jár jól a helyi termékek elérésével.

A szakember kitért rá: a versenytörvény írja elő a kötelezettségvállalás feltételeit, ahogy a bírság kiszabásának szükségességét is, amely visszatartja a vétkes vállalkozásokat az újabb jogsértéstől.

– Azonban ha meghatározható a károsultak köre, a kár mértéke, és az, hogy

tudnak-e előremutató jóvátételi programot vállalni, jobbnak tartjuk a vállalást a versenyélénkítő hatás miatt.

Nem kizárt, hogy a jövőben is születnek hasonló egyezségek – közölte.

A pandémia miatt felpörgött a web

– A kereskedelemben figyelemmel kísérjük a fúzió­kat, összefonódásokat is, de nem csupán a klasszikus versenyjogi, hanem a hétköznapi problémákra is reagálunk. Egyebek mellett

vizsgáljuk a tisztességes gyakorlatok előírásainak betartását az internetes áruházakban és a hagyományos pia­con is, hogy megakadályozzuk a vásárlókat megkárosító visszaéléseket.

Leginkább a hirdetéseket ellenőrizzük, azaz, hogy az egyes reklámok miképpen befolyásolják a vásárlók döntéseit – sorolta Rigó Csaba.

Ezen vizsgálatoknak szerinte különösen nagy jelentőséget ad a világjárvány, mivel tavaly megjelentek olyan eszközök, termékek a magyar piacon, amelyek forgalmazása kiemelkedő volt, mint például a maszkok, fertőtlenítők.

– Nem mindegy, hogy milyen hatékonynak hirdetik a teszteket. Az uniós tagállamok fogyasztóvédelmi hatóságaival összefogva már sok millió megtévesztő hirdetés tűnt el például az Amazon vagy a Google oldaláról. A magyarországi pia­con tavaly

vizsgáltuk azokat a túlzó kijelentéseket is, amelyek szerint a termék 99,9 százalékban elpusztítja a vírusokat, miközben a csomagolásán nem tüntetik fel a gyártót, forgalmazót sem

– mutatott rá.

Hatékonyabb működés, spórolós büdzsé

A 2020-as esztendő értékelése alapján a GVH első embere szerint mozgalmas évet tudhatnak maguk mögött. Mint mondta, az elnöki vezetés áprilisi átvétele után számos takarékossági, személyügyi, eljárásrendi és szervezetátalakítási intézkedés született azzal a szándékkal, hogy a veszélyeztetett fogyasztókra, az idősekre, a családokra odafigyelő nemzeti hivatalt építsenek ki.

– Ezt részben már megvalósítottuk úgy, hogy közben a korábbinál kisebb létszámmal dolgoztunk az előző évben – emelte ki a hatékonyság jeleként.

Rigó Csaba szerint a Covid évé­ben minden tekintetben aktív volt a GVH: többek között csatlakozott az Antikorrupciós Kerekasztalhoz, továbbá

megtakarított 150 millió forintot, ami a hivatal működési költségvetésének hat százaléka – ezt az elnök visszautalta a központi költségvetésbe.

– Olyan intézkedéseket hoztunk, amelyek folyamatosan csökkentették, szinte lenullázták az úgynevezett ügyhátralékot. Ezzel elértük, hogy az elhúzódó versenyhivatali ügyek aránya a statisztikai hibahatáron belül maradjon. Ma a hivatal eljárásainak 98 százaléka határidőre zárul – húzta alá a vezető.

Elég a fogyasztó bizalma, a többi a hatóságok dolga

Arra is felhívta a figyelmet, hogy

ha sérelem éri, a fogyasztónak nem feltétlenül szükséges pontosan tudnia, hova fordulhat a panasszal.

– Nyugodtan beküldheti hozzánk is, és ha kiderül, hogy nem versenyjogi a probléma, az ügyet átirányítjuk a fogyasztóvédelmi hatóságokhoz. Nem hagyjuk válasz nélkül a megkereséseket – hangsúlyozta.

Példaként említette, hogy ha valakinek minőségi panasza van egy étrend-kiegészítővel kapcsolatban, átkerül az eset az OGYÉI-hoz. Mint mondta,

gyakori, hogy egy adott termékkel kapcsolatos engedélyeztetési eljárás már zajlik, de engedély még nincs, ennek ellenére már árulják a terméket.

Jelezte: ha hirdetéssel, reklámmal kapcsolatos panaszról van szó, akkor minden esetben alaposan kivizsgálják, hogy a valóságnak megfelelően kínálták-e a terméket.

A Facebook miatt sokkal több a panasz

Sűrű volt tavaly a szakemberek naptára, a Covid–19-járvány miatt ugyanis kiugró növekedést mutat a panaszok száma: 2020-ban 30 százalékkal több esetet kezeltek, mint egy évvel korábban. A szakember felvetése szerint ez összefügg azzal is, hogy a magyar lakosság az ­európai átlaghoz képest is nagyobb százalékban tájékozódik a közösségi médiából.

Sokan csak a Facebookról tájékozódnak, ahol sokszor félrevezető információkat állítanak be valóságként – Fotó: Havran Zoltán

– Mostanra több lett a tesztekkel kapcsolatos kifogások száma is: egyebek mellett a mi dolgunk azon állításokat ellenőrizni, amelyek az otthon használatos tesztek megbízhatósága kapcsán túlzónak tűnnek:

ezeknél megnézzük, hogy tudományos kutatások bizonyítják-e a hangzatos állításokat. Sokszor orvosokra hivatkoznak a reklámokban, vagy ismert influenszerekre, vírustagadókra

– jegyezte meg Rigó Csaba.

Előrevetítette: az oltási program elindulása után is védekezni kell egy darabig a vírus ellen, ezért

továbbra is nagy figyelem övezheti a maszkok, fertőtlenítőszerek, tesztek piacát.

2020-ban már a többszörösére növekedett e termékkör interneten bonyolított kereskedelme. – Már csak ebből kifolyólag is lesz dolga a GVH-nak – vetítette előre a hivatal vezetője.

Összetett esélyek az internetes átverésre

Arról is beszélt, hogy tavaly márciusban egy olyan piacelemzéssel jelentek meg, amely a digitális összehasonlító platformokra vonatkozott az áruk, szolgáltatások és az ingatlankínálat tekintetében.

– A fogyasztók gyakran mennek úgy fel az internetre, hogy nem egy konkrét webáruházat keresnek, hanem egy összehasonlító eszközt, felületet.

Nem mindegy, hogy például milyen hozzászólások vannak a termékről – nemcsak maga a vásárlás mint mozzanat a döntő, hanem az egész folyamat.

Hiszen fel kell hívni a fogyasztó figyelmét a reklámmal, és be is kell csalogatni egy áruházba, ahol a vevőnek tudnia kell, ki a gyártója a terméknek, és szükség esetén hova fordulhat panasszal – folytatta a prioritást élvező témákat, megjegyezve: az is fontos, hogy a vevők megadják a személyes adataikat, amit a kereskedők használnak.

Egyre inkább fókuszba kerül az online kereskedők adatvagyona. Fontos, hogy az adatgyűjtés mikéntjével tisztában legyenek a vevők – Fotó: Bach Máté

A GVH nemrég újabb felmérést indított, amelyben arra kíváncsiak, hogy az online kereskedők adatvagyona miként keletkezik, és a fogyasztók mennyire vannak tisztában az adatgyűjtéssel, illetve az hogyan befolyásolja a döntéseiket. Ennek az eredménye év végére várható az elnök tájékoztatása szerint.

Nagy cégek, kartellügyek

Az előző esztendőben számos rajtaütést, felderítést, házkutatást is végzett a versenyhivatal, és most is vannak folyamatban gigantikus kartellügyek.

A múlt év legutóbbi ügyében a személyzeti tanácsadó piac kartelljét derítette föl a hatóság, ahol a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége a versenyt a belső szabályzatában korlátozta tagjai körében. Eszerint 2011-től hét éven keresztül rögzítették a munkaerő-kölcsönzés és -közvetítés minimális díját és egyéb feltételeit a szervezeten belül.

Az árak rögzítése a legsúlyosabb versenykorlátozásnak minősül, közvetetten jelentős társadalmi többletterhet eredményez.

A díjminimum mellett a tanácsadók szövetségének belső szabályzata több más olyan részt is tartalmazott, amely a verseny korlátozását célozza. Életbe léptették az egymás munkavállalóira vonatkozó átcsábítási tilalmat a tagok között, így megakadályozták az alkalmazottaik szabadpiaci mozgását. Azt is rögzítették, hogy a munkaerő-kölcsönzésre kiírt közbeszerzési eljárásoknál milyen esetben lehet más vállalkozások dolgozóinak adataival, önéletrajzával pályázni, ami ugyancsak a versenyt korlátozta – magyarázta a szakember a

23 külföldi és hazai vállalkozást érintő versenyhivatali ügyet, amely egymilliárd forintos bírságolással zárult

– ehhez a tagok előző évi nettó árbevétele adta az alapot.

Az árak rögzítésével is befagyasztották az egészséges versenyt a személyzeti tanácsadók – Fotó: MTVA/Faludi Imre

Rigó Csaba leszögezte:

a GVH a jövőben is szigorúan fellép a kartellezés ellen, ezért nemrég frissítették az együttműködési megállapodást a Közbeszerzési Hatósággal,

és folyamatban van a hasonló paktum megújítása a Miniszterelnökséggel.

– Továbbá ősszel indítottunk egy erőfölény tisztázására irányuló versenyfelügyeleti eljárást, mert felmerült a gyanú, hogy az a kevés szereplő, amely cementgyárat működtet és cementterméket forgalmaz Magyarországon, visszaél az erejével. Elindult a hivatali ügymenet, amelyben ennek valóságtartalmát vizsgálják, és azt, hogy

miért van szükség negyven százalék importra a cementpiacon. Az is górcső alá kerül, hogy az importár hogyan alakítja a belső hazai erőviszonyokat

– zárta gondolatait a GVH elnöke.