8°C Aurél 2022. október 5. 
Többévnyi tilalmat követően újraindulhat a magyarországi sertéshúskivitel Japánba. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnapi Facebook-bejegyzésében azt közölte, hosszú hónapok tárgyalásának eredményeként
Európából elsőként Magyarországnak sikerült regionalizációs megállapodást kötnie a japán élelmiszeripari szakhatóságokkal.
Ez azt jelenti, hogy hazánk mentesül az afrikai sertéspestis (ASP) miatt elrendelt kereskedelmi korlátozások alól, így Európából elsőként a magyar sertéshústermékek térhetnek vissza a távol-keleti ország polcaira.
Japán – több harmadik országhoz hasonlóan – 2018-ban tiltotta ki a magyar sertéshúst, mivel idehaza is kimutatták az Európában terjedő afrikai sertéspestis kórokozóját. Annak ellenére, hogy a könnyen és gyorsan terjedő betegséget a házisertés-állományban nem, csak a vaddisznóállományban mutatták ki, a japán szakhatóságok mindeddig nem oldották fel a betegség miatt elrendelt importtilalmat. A sertéságazat ma is az ASP következményeitől szenved.
Kiemelkedő, hogy Japán elsőként a magyar sertésnek adott zöld jelzést az Európai Unió tagállamai közül.
Az afrikai sertéspestis 2018-as megjelenésekor a legtöbb harmadik ország – beleértve a fontos távol-keleti államokat – szinte ugyanakkor rendelt el embargót az európai, így a magyar élő és feldolgozott sertésre, a sertéshúsra és a húskészítményekre.
Az elmúlt közel három év alatt gyakorlatilag minden unióbeli és más, a sertéspestis miatt korlátozásokkal érintett ország regionalizációs megállapodási kezdeményezése zátonyra futott.
A regionalizációs megállapodás célja annak elérése, hogy a sertéspestissel érintett államokkal szemben elrendelt importkorlátozások ne terjedjenek ki az adott ország egész területére, hanem csak azokra a térségekre, ahol igazolódott a fertőzés a vaddisznóállományban, vagy állattartó telepek is érintettek voltak.
Magyarország tehát a világon az első sertéspestisjárvánnyal érintett ország, amellyel Japán megállapodott a regionalizáció kérdésében.
Ennek megfelelően a szigetország a jövőben kizárólag hazánk járványban érintett területeiről tiltja ki a sertéshús és hústermékek kiszállítását. Ennek értelmében Japán a Baranya, Somogy, Tolna, Vas és Zala megyéből érkező sertéshúst engedi be.
A megállapodás komoly gazdasági előnyt jelenthet a magyar sertéstartóknak.
Az ASP 2018-as kitörése előtt évről évre nőtt a sertésexportunk Japánba, olyannyira, hogy a legfontosabb külpiacunkká lépett elő: a távol-keleti ország a sertéskivitelünk mintegy negyedének volt a felvevőpiaca.
Az európai piacon jelentős árcsökkenést okozott a fertőzés őszi, németországi megjelenése és az emiatt kialakult túlkínálat. Az Európai Unió sertéshúskivitelének mintegy negyedét a német piac adta, ám a járvány terjedésének megfékezése és a sertésállomány érintetlensége ellenére a piaci szempontból legfontosabb harmadik országok teljes tilalmat léptettek életbe.
Részben a tilalom miatt, részben pedig a koronavírus-járvány fékezése érdekében elrendelt korlátozások hatására kialakult keresletcsökkenés nyomán jelentős húsmennyiség jelent meg az uniós belső piacokon.
Az importnyomást már a magyar sertéságazat szereplői is érzik: a felvásárlási árak 1,19 euróra csökkentek. A hazai átvételi árak a német árakkal együtt mozognak.
Így várhatóan a japán piacnyitás önmagában nem orvosolja a sertéságazat és a feldolgozók, vágóhidak veszteségét okozó európai túlkínálatot, ugyanakkor az exportképes magyar gazdálkodóknak a nem túl kedvező piaci helyzetben új lehetőségeket jelent a tavaly év végén megkötött megállapodás.
