Gyógyírt jelenthet a sertéságazat gondjaira a japán piacnyitás

Japán feloldotta a Magyarország teljes területére 2018-ban bevezetett sertéshúsimport-tilalmat, öt megyéből indulhat újra a kivitel. Világszerte hazánk az első olyan állam, amely úgy tudott megállapodni Japánnal az ország teljes területére érvényes embargó feloldásáról, hogy nem múlt el az afrikai sertéspestis okozta fertőzésveszély. Ez komoly előnyt jelenthet a hazai állattartóknak, főleg a mostani, kedvezőtlen piaci körülmények között.

A cégénydányádi farmon hizlalt állatok sorsa webkamerán is követhető Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Többévnyi tilalmat követően újraindulhat a magyarországi sertéshúskivitel Japánba. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnapi Facebook-bejegyzésében azt közölte, hosszú hónapok tárgyalásának eredményeként

Európából elsőként Magyarországnak sikerült regionalizációs megállapodást kötnie a japán élelmiszeripari szakhatóságokkal.

Ez azt jelenti, hogy hazánk mentesül az afrikai sertéspestis (ASP) ­miatt elrendelt kereskedelmi korlátozások alól, így Európából elsőként a magyar sertéshústermékek térhetnek vissza a távol-keleti ország polcaira.

Japán csak a Baranya, Somogy, Tolna, Vas és Zala megyékből érkező húst engedi be. A piacnyitás javíthat a sertéságazat helyzetén
Fotó: Mártonfai Dénes / Tolnai Népújság

Japán – több harmadik országhoz hasonlóan – 2018-ban tiltotta ki a magyar sertéshúst, mivel idehaza is kimutatták az Európában terjedő afrikai sertéspestis kórokozóját. Annak ellenére, hogy a könnyen és gyorsan terjedő betegséget a házisertés-állományban nem, csak a vaddisznóállományban mutatták ki, a japán szakhatóságok mindeddig nem oldották fel a betegség miatt elrendelt importtilalmat. A sertéságazat ma is az ASP következményeitől szenved.

Kiemelkedő, hogy Japán elsőként a magyar sertésnek adott zöld jelzést az Euró­pai Unió tagállamai közül.

Az afrikai sertéspestis 2018-as megjelenésekor a legtöbb harmadik ország – beleértve a fontos távol-keleti államokat – szinte ugyanakkor rendelt el embargót az európai, így a magyar élő és feldolgozott sertésre, a sertéshúsra és a húskészítményekre.

Az elmúlt közel három év alatt gyakorlatilag minden unióbeli és más, a sertéspestis miatt korlátozásokkal érintett ország regionalizációs megállapodási kezdeményezése zátonyra futott.

A regionalizációs megállapodás célja annak elérése, hogy a sertéspestissel érintett államokkal szemben elrendelt importkorlátozások ne terjedjenek ki az adott ország egész területére, hanem csak azokra a térségekre, ahol igazolódott a fertőzés a vaddisznóállományban, vagy állattartó telepek is érintettek voltak.

Magyarország tehát a világon az első sertéspestisjárvánnyal érintett ország, amellyel Japán megállapodott a regionalizáció kérdésében.

Ennek megfelelően a szigetország a jövőben kizárólag hazánk járványban érintett területeiről tiltja ki a sertéshús és hústermékek kiszállítását. Ennek értelmében Japán a Baranya, Somogy, Tolna, Vas és Zala megyéből érkező sertéshúst engedi be.

A megállapodás komoly gazdasági előnyt jelenthet a magyar sertéstartóknak.

Az ASP 2018-as kitörése előtt évről évre nőtt a sertésexportunk Japánba, olyannyira, hogy a legfontosabb külpiacunkká lépett elő: a távol-keleti ország a sertéskivitelünk mintegy negyedének volt a felvevőpiaca.

Az afrikai sertéspestis elterjedése előtt Japán volt az egyik legfontosabb exportpiaca a magyar sertéshúsnak
Fotó: Kurucz Árpád

Az európai piacon jelentős árcsökkenést okozott a fertőzés őszi, németországi megjelenése és az emiatt kialakult túlkínálat. Az Európai Unió sertéshúskivitelének mintegy negyedét a német piac adta, ám a járvány terjedésének megfékezése és a sertésállomány érintetlensége ellenére a piaci szempontból legfontosabb harmadik országok teljes tilalmat léptettek életbe.

Részben a tilalom miatt, részben pedig a koronavírus-járvány fékezése érdekében elrendelt korlátozások hatására kialakult keresletcsökkenés nyomán jelentős húsmennyiség jelent meg az uniós belső piacokon.

Az importnyomást már a magyar sertéságazat szereplői is érzik: a felvásárlási árak 1,19 euróra csökkentek. A hazai átvételi árak a német árakkal együtt mozognak.

Így várhatóan a japán piacnyitás önmagában nem orvosolja a sertéságazat és a feldolgozók, vágóhidak veszteségét okozó európai túlkínálatot, ugyanakkor az exportképes magyar gazdálkodóknak a nem túl kedvező piaci helyzetben új lehetőségeket jelent a tavaly év végén megkötött megállapodás.