Nemcsak környezetvédelmi szempontból, hanem a könnyebb hálózati csatlakozás miatt is előnyösebb,
ha a nagy méretű napelemes beruházásokat barnamezős területekre – rekultivált vagy elhagyott ipartelepekre – telepítik a használatból kivont mezőgazdasági területek helyett. Ezért inkább az előbbieket ösztönözné a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal – erről Tóth Tamás, a hatóság elnökhelyettese beszélt a a Menedzserek a társadalomért – Fókuszban a jövő! című digitális konferencia panelbeszélgetésén.
Mint fogalmazott, a nagyobb méretű és beépített teljesítményű megújuló energiaforrást hasznosító erőművek hatékonyabbak és gazdaságosabbak ugyan, a cél mégis a decentralizált energiatermelés ösztönzése.
Az elnökhelyettes rámutatott, hogy míg az első megújulóenergia-támogatási rendszer (metár) első felhívásában legfeljebb húsz megawatt teljesítménykategóriában lehetett pályázatot benyújtani, addig a második kiírás már ötven megawatt legnagyobb teljesítményre szólt. Így a méretgazdaságosságnak is köszönhetően a 2019-es pályázathoz viszonyítva átlagosan 23 százalékos árcsökkenést sikerült elérni.

Fotó: Havran Zoltán
Az előrejelzések szerint a hazai beépített napelemes kapacitás 2030-ra a 2019. évhez képest hatszorosára, hatezer MW-ra növekszik, majd 2040-re megközelítheti a 12 ezer MW-ot, mindez pedig nagy terhet ró az elosztói hálózatra. Emiatt a következő időszak egyik fontos szakmai kihívása a megújuló energiaforrások villamosenergia-rendszerbe való integrálása lesz – hangsúlyozta az elnökhelyettes, kiemelve, hogy a modellszámítások szerint a hatezer MW megújuló energiaforrásból termelt villamos energia befogadásához
közel hétszázmilliárd forintos fejlesztést kell végrehajtani az elosztók és a rendszerirányítók hálózatain.