Látszik a családtámogatás eredménye

Csökkenő népességszámú társadalommal nem képzelhető el hosszú távon is sikeres gazdasági felzárkózás. Magyarországon több évtizedes trendet jelent a népesség létszámcsökkenése és idősödése, valamint a reprodukciótól elmaradó termékenységi ráta. Kedvező fejlemény, hogy a ­2010-es években nőtt a termékenységi ráta, és 2020-ban 3,4 százalékkal több gyerek született, mint egy évvel korábban – mutat rá a Magyar Nemzeti Bank tanulmánya.

Egyre többen vállalnak gyereket, akár munka mellett is Forrás: Fotó: Mirkó István

A versenyképesség és a gazdasági felzárkózás összefügg a demográfiai folyamatokkal. Magyarországon az ­1980-as évek eleje óta csökken a népesség lélekszáma. Ennek oka, hogy a születések éves száma a korábbi évtizedekhez képest olyan mértékben visszaesett, hogy nem képes ellentételezni a halálozások miatti népességwcsökkenést. Az 1970-es években még évi 150–195 ezer gyermek született, ami 149 ezerre, a rendszerváltásig pedig 125 ezer újszülöttre mérséklődött. Az ezredforduló óta a születésszám egyik évben sem érte el a százezer főt – emlékeztet a Magyar Nemzeti Bank tanulmánya, melyet Kreiszné Hudák Emese vezető közgazdasági elemző jegyez.

Biztató változások

Ezért is nagyon kedvező fejlemény, hogy a termékenységi ráta csökkenő trendje a 2010-es években megállt, majd emelkedett a gyermekvállalási korban lévő nők termékenysége. A születési statisztikák 2011-ben voltak a legalacsonyabbak hazánkban: a termékenységi ráta 2011-ben 1,23-ot tett ki, 88 ezer gyerek született. A mutató 2012 és 2016 között jelentősen emelkedett, és 2016-ban már megközelítette az ­1,5-es értéket. Ezt követően 2017 és 2019 között az egy nőre jutó átlagos gyermekszám másfél körüli értéken stagnált, amit a születésszám enyhe mérséklődése kísért. Tavaly viszont a termékenységi ráta mellett a születésszám is jelentősen emelkedett. A múlt évben 92 233 gyermek született, ami 3040 gyermekkel, azaz 3,4 százalékkal több a 2019. évi értéknél. A termékenységi ráta ­2020-ra becsült értéke 1,55, ami 1995 óta a legmagasabb érték. A születési statisztikák emelkedését támogathatták a 2019 februárjában bejelentett családvédelmi akcióterv intézkedései is – állapítja meg a szerző.

A szakértő hangsúlyozza, hogy a népesség egyszerű reprodukciójához 2,1-es termékenységi ráta elérése és tartós fennmaradása szükséges. Ahhoz, hogy ezt 2030-ig elérjük, száztízezerre kellene emelkednie az éves születésszámnak.

Ennek megvalósulását viszont egyre nagyobb mértékben nehezítheti a szülőképes korú nők létszámának fogyása. A 15–49 éves nők száma 7,5 százalékkal mérséklődött 2010 és 2020 között, ezen belül a ­20–39 éves női korcsoporté 18 százalékkal csökkent az elmúlt tíz évben. Az elemző szerint ennek az az oka, hogy az ­1970-es évek második felében született nők elhagyják a szülőképes kort. A 15–49 éves korosztály létszáma a 2020. évre becsült 2,2 millió főről 1,9 millióra mérséklődhet ­2030-ig. Emiatt az elemzés szerint kiemelt fontosságú lehet rövid távon azon 36–45 éves nők gyermekvállalásának támogatása, akik még szeretnének gyermeket szülni.

Egyre többen vállalnak gyereket, akár munka mellett is
Fotó: Mirkó István

A jegybank kutatása ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a 2010-es években megduplázódott a negyvenéves kor felett gyermeket vállaló édesanyák létszáma. A számok azt mutatják, hogy 2010-ben 2354 gyermeket, 2019-ben már kétszer annyi újszülöttet hozott világra ez a korosztály. Az átlagos gyermekvállalási kor kitolódásában szerepet játszhat a lakhatás és az egyének egészségügyi helyzete is. Minél később jutnak hozzá a párok az otthonukhoz, annál rövidebb lesz a tervek megvalósulásához rendelkezésre álló termékeny évek száma.

Hatékony programok

Az elemzés arra is rámutat, hogy a 2010-es években emelkedett a harmadikként megszületett gyermekek aránya. Míg 2010-ben az éves születés­szám 12,1 százaléka kapcsolódott harmadik gyermek születéséhez, ­2019-ig 13,2 százalékra növekedett az arány. Ebben szerepe lehetett a családi adórendszer 2011. évi bevezetésének is, amely három vagy több gyermek esetén kiemelt összegű, gyermekenként havi 33 ezer forint összegű adókedvezményt biztosít a nagycsaládosoknak. A harmadik gyermek megszületését ösztönözhette még a családi otthonteremtési kedvezmény bevezetése, valamint a gyermekgondozási díj (gyed) extra is. Ez utóbbival a következő gyermeket vállaló anya jogosult marad az idősebb jogán járó családtámogatásra is. Az adatok alapján kevesebb idő telik el a testvérek megszületése között: a házasságban élő párok esetében négy évről 3,6 évre csökkent a gyermekek születése közötti átlagos idő 2010 és 2019 között.

A jegybank tanulmányában az is olvasható, hogy a gyermekgondozási ellátások közül a munkához kötött támogatások igénybevétele emelkedett a ­2010-es években. Míg 2011-ben mintegy havi 25 ezren, 2019-ben már átlagosan havi 28 ezren vették igénybe a csecsemőgondozási díjat (csed), ami 13 százalékos növekedést jelent.

A gyed ­extra bevezetésének hatására a gyermekgondozási díjat igénybe vevők átlagos havi létszáma a 2011. évi mintegy 88 ezer főről 104 ezer fő fölé nőtt ­2019-ig. A munkához kötött családtámogatások népszerűségét növelte egyrészt az anyák munkaerőpiaci részvételének emelkedése, másrészt a támogatások összegének növekedése is. A gyed maximális összege igazodik a minimálbér-emeléshez, a csed összege pedig 2021. július 1-jétől az anya munkabérének hetven százalékáról száz százalékára emelkedik.

Előremutató javaslatok

A kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága folyamatosan nő. A három vagy több gyermeket nevelő anyák munkaerőpiaci részvétele bővült a legjelentősebben 2010 és 2019 között: 37,1 százalékról 51,7 százalékra emelkedett a foglalkoztatási rátájuk. Emellett az egy és két gyermeket nevelő anyák foglalkoztatási rátája is nyolc-nyolc százalékponttal nőtt 2010 és 2019 között. Ehhez hozzájárulhatott a bölcsődei férőhelyek számának bővülése, valamint hogy 2015-től a kisgyermekeknek ötéves kor helyett hároméves kortól kötelező óvodába járniuk.

A jegybank elemzője további családpolitikai ösztönző javaslatokat is megfogalmazott. Így például a kisgyermekes családok mindennapjait támogathatná a jövőben az atipikus foglalkoztatási formák elterjedése.

A részmunkaidős álláshelyek létrehozása és állami támogatása lehetőséget biztosít a családi és a munkahelyi feladatok összehangolására. Kedvező hatást fejthet ki a családi adó- és járulékkedvezmény mértékének növelése is.

Emellett a bölcsődei férőhelyek számát mindenképpen tovább kell bővíteni, ahogy szükséges lehet a munkahelyi gyermekfelügyelet elterjedésének erősítése is – áll az elemzésben.