Februárban a nyers adat szerint 5,6 százalékkal, a naptárhatástól megtisztítva 5,9 százalékkal csökkent a kiskereskedelemi forgalom az előző év azonos időszakihoz képest, a csökkenésben fontos szerepe volt a tavaly február végi pánikvásárlási hullám hatásának – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Fotó: Bach Máté
Januárhoz viszonyítva 1,2 százalékkal mérséklődött a kiskereskedelem forgalmának szezonális és naptárhatástól megtisztított volumene. Februárban a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 3,3 százalékkal, az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,5 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 10,4 százalékkal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakihoz képest.
2021. január–februárban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 3,9 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál.
Elhúzódó korlátozások
Kedvezőtlennek tekinthető a februári kiskereskedelmi adat Regős Gábor szerint. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője szerint, bár az éves alapú visszaesést magyarázza a magas bázisidőszaki adat (pánikfelvásárlások), az előző hónaphoz viszonyított visszaesés mégsem kedvező. – Ezt az elhúzódó korlátozások és az ehhez kapcsolódó állásvesztések magyarázzák, de hozzájárul a vírustól való félelem és a harmadik hullám felfutása miatti több otthontartózkodás, így az alacsonyabb üzemanyag-forgalom is. Az egyes terméktípusok forgalma eltérően alakult, így ez a különböző bolttípusoknál eltérő helyzetet eredményezhet. A március korlátozások tovább csökkenthették a kiskereskedelmi forgalmat, illetve a bázisidőszaki adat is kiemelkedően magas volt, így az első negyedévben a fogyasztás vélhetően érdemben visszahúzza a gazdaság teljesítményét. Ahhoz, hogy a fogyasztás ismét a növekedés motorjává válhasson, a korlátozások feloldására és a jövedelmi helyzet javulására van szükség – közölte Regős Gábor.
