Fotó: Kurucz Árpád
A Fidesz már akkor azt követelte, hogy azonnal állítsák le a stratégiai cégek eladását. A balliberális kormányok ráadásul úgy privatizálták a közvagyon jelentős részét, hogy az nem járult hozzá a gyorsabb és stabilabb növekedéshez és az életszínvonal emelkedéséhez. Sőt mindezek ellenére a magyar gazdaság egyre rosszabb helyzetbe került. Olyannyira, hogy az unión belül nálunk volt a legkisebb a növekedés és a legnagyobb az államháztartási hiány.
Az államadósságot sem sikerült csökkenő pályára állítani, annak pont az ellenkezője történt: a privatizációs bevételeket is hozzászámolva a balliberális vezetés lényegében megduplázta az államadósság mértékét.
Az Orbán-kormány 2010-től ezen a téren is teljesen más politikát folytatott, mint a baloldali elődök. A vagyonpolitika elsődleges célja az állami vagyon gyarapítása, észszerű és gazdaságos hasznosítása lett. Nagyjából hetven százalékkal bővült 2010 óta a nemzeti vagyon, ezen belül a vállalatokban nyilvántartott részesedések összértéke több mint a duplájára emelkedett. Megnőtt az állami szerepvállalás a stratégiai ágazatokban, így például a rezsicsökkentés eredményeinek a megőrzéséhez célzott vállalatfelvásárlásokkal létrejött a Nemzeti Közművek.
A bankrendszer meghatározó százalékban hazai kézbe került, a kormány pedig jelezte azt is: az ország érdekeit is az szolgálja, hogy a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér ismét többségében magyar állami vagy magyar magántulajdonban legyen.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!