Elhalasztott felújítások, halogatott beruházások, újratárgyalt kivitelezési szerződések, „vadnyugati állapotok” – nagyon sokan a saját bőrükön érzik az építőanyagárak elszabadulását, és ezzel együtt a legkisebb felújítási munkálatok megdrágulását is. Pedig
normális esetben nem erről kellene szólniuk a híreknek, hanem a járvány alatt sem leálló, most pedig ismét húzóágazattá váló építőiparról, a csokról, az otthonfelújítási támogatás népszerűségéről.
Ám a részben a koronavírus miatti világpiaci folyamatok teljesen felborították a keresleti-kínálati viszonyokat, a világszerte hirtelen újrakezdődő beruházások pedig egyes esetekben hiányt, más esetekben akár kétszeresére-háromszorosára dráguló alapanyagokat jelentettek.
Átszivattyúzás
„Ennyiért anyámnak se”
„Ennyiért anyámnak se”
Ma – egyfajta pillangóhatásként – azt is megérzi a bőrén az építkező család, ha Sanghaj külsőn vagy a Mississippi partján sokan építkeznek. A koronavírus miatt márpedig ilyen helyzet adódott nagy hirtelen: leálltak, teljesen bezártak gyárak, a járvány lecsengésével viszont most mindenhol újraindulnak a nagy állami beruházások, és boldog-boldogtalan építkezne. A nagyok pedig élnek erőfölényükkel, és lefölözik a termelést. Korábbi jegyzetünk itt.
Átszivattyúzás
A jelenség tehát nem magyar sajátosság, de Magyarországon igencsak erősen érezzük mindennek a kedvezőtlen hatásait. Ráadásul olyan helyzetben, amikor a családokat milliókkal támogatja az állam lakáscélú beruházásaikban – nem mellesleg pedig számtalan állami nagyberuházást hátráltatnak az áremelkedések.
Nem véletlen, hogy a kormány is lépett, hiszen éppen a politikájának egyik alapját jelentő családtámogatásokat és az otthonteremtési programot is veszélyeztetik a drágulások.
Orbán Viktor miniszterelnök először június végén beszélt arról, hogy az építőanyag-iparban súlyos problémákat lát, akár száz százalékot meghaladó mértékű az árnövekedés, így a felújítási támogatást rögtön „át is szivattyúzzák” az emberektől az építőipari alapanyagokat gyártó cégekhez. A kormányfő ezt akkor elfogadhatatlannak nevezte – azóta pedig több intézkedés is történt, amelyekről lapunkban is beszámoltunk.
– Az ügyben tett számos kormányzati intézkedés együttes hatása reményeink szerint visszafogja az áremelkedéseket, és hiány sem lesz építőanyagokból – mondta lapunk megkeresésére Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke. Ahogy azt korábban megírtuk, az eddig bejelentett lépések közül a legfontosabb, hogy
az építőipari termékek kivitelére engedélyt fognak bevezetni.
Fotó: Havran Zoltán
Mivel ez az uniós tagságunk miatt kizárólag előzetes brüsszeli jóváhagyással lehetséges, ezért októbertől valósulhat meg. Addig is bevezették az építőipari termékekre szóló regisztrációs kötelezettséget: bizonyos építőanyagokat csak bejelentést és a bejelentés tudomásulvételét követően lehet kivinni. E körbe tartoznak az acél- és vastermékek, a szigetelőanyagok, a homok, a kő, a kavics és a sóder. Emellett kiegészítő bányajáradékot vezettek be egyes alapanyagok esetében. A homok, a kavics, a sóder és a cement esetén a kormány által meghatározott áron felül történő értékesítés esetén a különbözet kilencven százalékának megfelelő bányajáradékot kell fizetniük azon vállalkozásoknak, amelyek árbevétele meghaladja a hárommilliárd forintot.
