2021. második negyedévében a fejlesztések volumene az egy évvel korábbi, a Covid 19-járvány által leginkább érintett időszakhoz képest 10,8 százalékkal bővült. Elsősorban a feldolgozóiparban és a szolgáltatásban tevékenykedő vállalkozások gépberuházásai növelték a teljesítményt.
A nemzetgazdasági beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévihez mérten 3,6 százalékkal nőtt. Ezen belül az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene kisebb mértékben (2,3 százalékkal), a gép- és berendezésberuházásoké kiugróan (7,1 százalékkal) bővült. A gép- és berendezésberuházások számottevő emelkedésének köszönhetően a beruházások szezonálisan kiigazított volumene meghaladta korábbi legmagasabb, 2019. harmadik negyedévi szintjét is.
A beruházások volumene a legtöbb nemzetgazdasági ágban bővült. A nemzetgazdasági beruházások 26 százalékát adó, a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései a második negyedévben 11 százalékkal nőttek, így ez a terület a legnagyobb mértékben, 2,8 százalékponttal járult hozzá a beruházások volumennövekedéséhez. Szinte mindegyik alágban emelkedett a teljesítmény, köztük a nagy súlyú járműgyártásban és az élelmiszeriparban is, viszont a legnagyobb súlyú villamos berendezés gyártása területén csökkenést mértünk.
A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdasági fejlesztések 17 százalékát megvalósító ingatlanügyletek teljesítménye a II. negyedévben mérsékelten, 4,3 százalékkal nőtt, 0,8 százalékponttal emelte a nemzetgazdasági beruházások volumenváltozását. Miközben a lakásépítések csökkentették, az üzleti ingatlanfejlesztések (pl. raktárak, irodák) növelték a volumenváltozást.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője a következőket fűzte hozzá a megjelent adatokhoz:
Júniusban jelentősen lassult a béremelkedés dinamikája, ami azonban bázishatással, a tavalyi évben az egészségügyben kifizetett egyszeri juttatással magyarázható. Ugyanakkor júniusban a vállalkozások esetében is viszonylag mérsékelt, de infláció feletti, 6,4 százalékos volt a béremelkedések üteme. Ezen belül azonban az egyes ágazatokat eltérő folyamatok jellemezték, a pandémia során jelentős károkat elszenvedett turizmusban például stagnáltak a bérek, míg az építőiparban 10 százalék feletti növekedést mértek. A gazdaság újraindulása az átlagbért két irányba is befolyásolja: a több szektorban ismét megjelenő munkaerőhiány felfelé, míg az összetétel-hatás, azaz az, hogy a munkájukat tavaly elvesztő, alacsonyabb bérű munkavállalók ismét elhelyezkednek, lefelé módosítja azt. Idén a bérek tekintetében nagy meglepetés már nem várható, a decemberi prémiumkifizetések értéke mozgathatja még meg a statisztikát. Jövőre meghatározó lesz a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének üteme – a 200 ezer forint elérése a mostani adatok szerint 2 év alatt lehet reális célkitűzés, ugyanakkor jövőre így is az inflációt érdemben meghaladó minimálbéremelés javasolható. A gazdaság újraindulása egyre több helyen visszahozza a munkaerőhiányt, amely ismét felfelé hajtja majd a béreket.
A beruházások szintje mind éves, mind negyedéves alapon növekedni tudott, így meghaladta a válság előtti szintjét. Kedvező hír, hogy a beruházások bővülése a vállalkozások beruházásaihoz és nem az állami beruházásokhoz köthető, ezek pedig hosszabb távon nagyobb mértékben járulnak hozzá a gazdasági növekedéshez. Több ágazatban (például feldolgozóipar, szállítás, raktározás, illetve kereskedelem) kiemelkedően nőtt a beruházások volumene, illetve a vállalkozások elkezdték újraindítani a válság során leállított beruházásaikat. Összességében a beruházások magas szintje segítheti a gazdaság felzárkózását, ám az építőipari árak emelkedése és az alapanyaghiány kockázatot jelent. A beruházások növekedése azt is jelenti, hogy a beruházási ráta tartósan magas maradhat, illetve hogy a beruházások növekedési hatása pozitív lehet.
