Biológiai eredetű alapanyagot tartalmazó üzemanyaggyártó eljárás, illetve a mezőgazdasági precíziós gazdálkodást segítő szolgáltatáscsomag nyerte el a 2020. évi Magyar Innovációs Nagydíj pályázat keretében a Környezetvédelmi és az Agrárinnovációs Díjat. Az előbbit a Mol, az utóbbit a KITE kapta. A Magyar Innovációs Szövetség és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) égisze alatt immár harmincadik alkalommal lebonyolított megméretésben az értékelés szempontjai között döntő volt az innovációból elért 2020. évi gazdasági eredmény. Az elismeréseket augusztus 19-én adta át Nagy István agrárminiszter és Birkner Zoltán, az NKFIH elnöke a Pesti Vigadóban.
A mezőgazdasági fejlesztéssel pályázó társaság 2020 januárjában mutatta be precíziós gazdálkodási rendszerét, majd hatszáz partnere bevonásával tesztelte a tavaly augusztusi éles indítás előtt. Mára több mint 14 digitális megoldást vezettek be a mezőgazdasági piacra. Az informatikai szolgáltatásrendszer az agrármenedzsment új generációját jelenti – áll a cég honlapján –, mivel
az innovatív műszaki, agrotechnológiai és informatikai megoldásaik közös platformon jelennek meg.
A Mol co-processing eljárásában a biológiai eredetű és fosszilis alapanyagokat együttesen alakítja gázolajjá. Az így gyártott bioüzemanyag literenként két és fél, három kilogramm szén-dioxiddal kevesebb kicsotásást eredményez a kőolajból nyert gázolajhoz képest. A tavaly gyártott 10,5 millió liter biokomponens révén a karbonkibocsátás 25 400–30 400 tonnával kevesebb volt a cégnél a területen.
A százhalombattai Dunai Finomítóban bevezetett eljárásban nem utólag keverik a biokomponenst a dízel üzemanyagba, hanem már a gyártás során, a fosszilis alapanyaggal együtt dolgozzák fel a bioalapanyagot; növényolajat, használt sütőolajat és állati zsiradékot.
Így a gázolaj részben megújuló lesz, úgy, hogy közben minősége nem változik a kőolaj alapú dízelhez képest a Mol ismertetője szerint. Ezután lehetséges további biodízel komponens bekeverése, a szabványban meghatározott legfeljebb hét térfogatszázalékig. A cég 2020-ban több mint félmillió tonna bioüzemanyagot (bioetanolt és biodízelt) vásárolt bekeverésre, az évtized végéig több mint százezer tonna bioüzemanyag előállítását tervezi úgy, hogy fokozatosan növeli a hulladék és melléktermék típusú alapanyagok körét.
Vajon mi a kormány álláspontja a bioüzemanyagokról? Mennyire támogatja a következő időszakban a többi, alternatív járműmeghajtási módokhoz képest? Korábbi interjúnkban Steiner Attila, körforgásos gazdálkodásért és klímapolitikáért felelős államtitkár válaszolt mások mellett ezekre a kérdésekre.
A Pannon Egyetem kutatási eredményeire alapozva a Mol 2012-ben kezdte meg a kutatás-fejlesztési munkát, amelynek során meghatározták a feldolgozható alapanyagok típusait és minőségi elvárásait, majd a 2018-ban indult beruházás során kialakították az új bioalapanyagok fogadásához, tárolásához és feldolgozásához szükséges infrastruktúrát. Az új eljárás próbaüzeme 2020 márciusban kezdődött.
Tritikálék és kukoricahibridek
A Magyar Innovációs Nagydíj pályázatán három további agrárinnovációs teljesítmény is kiemelt elismerésben részesült. A dabasi Vitoafort az új, innovatív termékek használatáért a tejelő szarvasmarha-takarmányozásban, a szegedi Gabonakutató NKKft. pedig a jövőbe mutató, a búza és a rozs keresztezéséből létrejött tritikálé további nemesítéséért. A martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont, Bázismag Kft. hazai és exportcélra nemesített, ökostabil, értékálló magyar kukoricahibridek fejlesztésével érdemelte ki az elismerést.
Borítókép: A Mol Dunai finomítója Százhalombattán. Fotós: Kurucz Árpád
