Magyarország jól kezelte a pandémia miatt kialakult gazdasági válságot, ezt önmagában megmutatja a második negyedéves, 17,9 százalékos GDP-növekedés – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter szombaton Balatonszárszón, a Reformátusok szárszói konferenciáján tartott kerekasztal-beszélgetésen, ahonnan az MTI tudósított. A tárcavezető kiemelte: Magyarországon jelenleg 4,7 millióan dolgoznak, „még soha ennyien nem dolgoztak a rendszerváltás óta”, és ez a szám egymillióval magasabb a tíz évvel ezelőttinél.
Varga Mihály közölte: a válság kezelése nem rövid távú volt; arra törekedtek, hogy lépéseiknek a munkahelyek megóvásán, újak létrehozásán, a gazdasági növekedés lendületének visszanyerésén túl hosszú távú hatásuk is legyen.
A miniszter azt mondta, régi félelem, hogy Magyarország „beragad”" a közepesen fejlett jövedelmi helyzetű országok csapdájába, ezért szeretnének hozzáadottérték-növekedést produkáló, hosszú távon is versenyképes gazdaságot teremteni.
A bruttó hazai termék (GDP) tavalyi nagyobb visszaeséséről a miniszter megjegyezte: az olyan gazdaság, ahol az autóiparnak és a turizmusnak nagyon komoly szerepe van, természetes, hogy jobban visszaesik ilyen válsághelyzetben. Ám ha ugyanez a turizmus 42 százalékkal növekedett az elmúlt egy évben, nem állunk olyan rosszul – jegyezte meg Varga Mihály. Hozzátette: a Balatonnál töltött augusztus eleji szabadsága alatt azt tapasztalta, vásárlóerőben a magyar lakosság kezd fölzárkózni más országokéhoz.
Csath Magdolna közgazdász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem magántanára, a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja előadásában úgy vélte, vigyázni kell, hogy ne egy mutatóra alapozzuk az eredmények megállapítását. Még nincsenek részletes és sok területre kiterjedő adatok az elmúlt időszak teljesítményéről, ahogyan szociológiai vizsgálatok sem készültek még arról, nőtt-e az elszegényedés, a szakadék a városi és a vidéki lakosság között – vetette fel. Megítélése szerint gondolni kell arra, hogy nem ez volt az utolsó válság, így a mindenkori krízishelyzetekre való felkészüléshez indokolt hosszú távú stratégiát kidolgozni és megteremteni a válságálló képesség feltételeit. Mint Csath Magdolna fogalmazott: a legfontosabb a szemléletváltás. Ne megoldani akarjuk a válságot, hanem felkészülni rá.
