Az európai országok közül némelyek iszonyatos pénzt költöttek a válságban GDP arányosan, esetenként 20-30 százalékot is, ami ennyivel növelte az adott ország adósságát. Magyarország is az élbolyban van a költekezésben, ugyanakkor ez nagyot segített a gazdasági újrainduláson, lehetővé tette az idei 7-8 százalékos növekedését – fogalmazott Kovács Árpád egy szerdai gazdasági fórumon. A Költségvetési Tanács elnöke szerint az is előnyös volt, hogy a vakcináció gyorsabban zajlott, így előbb indulhatott meg a növekedés.
Ami az államháztartási egyenleget illeti, a mértékek meglehetősen hasonlatosak térségünk országaiban, így nem lógunk ki a sorból.
Jövőre a magyar GDP már 60 ezer milliárd forintra fog nőni, az államháztartási hiány stabilizálódik, az államadósság szabály alól (maximum 3 százalékos hiány) még mentesülünk. A 80 százalék körüli GDP-arányos adósságszint a jelenlegi helyzetben még elfogadható.
A munkanélküliség 4 százalék körüli, ami már strukturális munkaerőhiányt jelent, ennek következtében a nagyobb hozzáadott értéket termelő gazdasági ágak felé mozdult el a munkaerőpiac, ami kifejezetten kedvezőnek mondható. Szemben a 2008-as válsággal, most a gazdaság gyorsan visszapattant a válság előtti szintre. Exportunk 78 százaléka az EU-ba irányul, ezen belül a német export 27,4 százalék. Csehországban ez 32,4 százalék, Lengyelország esetében 28, Szlovákia esetében 22 százalék, vagyis a régió gazdaságának húzóereje a német export, a német befektetések szintje is magas, és ez stabilnak tűnik.
Összességében a magyar gazdaság sikeresen jött ki a válságból, stabilak maradtak a jövedelmek, és több a munkavállaló, mint 25 éve bármikor. Bizonyos területeken, mint a turizmus, tartós és nehezen kezelhető munkaerőhiány alakult ki, miután a hosszú leállás idején elhagyta a szektort a munkaerő.
Kovács Árpád szerint a költségvetés fűti, az MNB hűti a gazdaságot, és ez megfelelőnek tűnik az adott helyzetben, a kormányt most kevésbé zavarja az infláció.
Az állam szerepe mint végső menedék a válság során döntőnek bizonyult, ezért az állam részéről fontos a körülményekhez való rugalmas alkalmazás, amelynek lényege, hogy kedvező időszakban meg tudja teremteni a stabilitást, az adósságcsökkentést, míg válsághelyzetben pénzzel kell segítenie a gazdaságot, illetve a bajba került rétegeket, iparágakat. Ennek megfelelően mindig lennie kell A és B tervnek, vagyis mindkét helyzetre való reagálási lehetőségnek.
Borítókép: Világgazdaság/Kallus György
