A magyar állattartóknak is mérsékelheti az önköltség jelentős részét kitevő takarmány árát az Európai Bizottság napokban életbe lépett új irányelve. Brüsszel ebben arról határoz, hogy a baromfi- és a sertéságazatban a takarmány előállításához felhasználható lesz a rovari alapú fehérje, valamint a keresztetetés.
Újabb lehetőségek nyílnak meg a takarmányozásban, azonban az újonnan életbe lépett uniós irányelv rövid távon nem, csak hosszú távon jelenthet alternatívát.
A rovari fehérje alkalmazására egyelőre nincs gyakorlat, ennél sokkal fontosabb az úgynevezett keresztetetés. Ez azt jelenti, hogy például a sertéseknek adott takarmányban fel lehet használni az elhullott baromfikból készült húslisztet is.
Ez eddig nem volt engedélyezett a haszonállattartásban, ugyanakkor más területeken, például a kutyaeledel-gyártásban régóta gyakorlat.
Az újfajta takarmányozási lehetőségek hosszabb távon nyújthatnak segítséget az állattartóknak. Ennek oka, hogy a takarmány-előállítók csak most, a bizottsági irányelv életbelépését követően állhatnak át ezeknek a gyártására, így idő kell, amíg általánossá válik alkalmazásuk. A rovari alapú takarmány előállításához ráadásul hiányzik, illetve Európában szűkös az alapanyag-termelés, vagyis az erre alkalmas rovarfajták tenyésztése.
Nem jár sem élelmiszer-biztonsági, sem állategészségügyi kockázattal ezeknek az alternatív takarmányoknak az alkalmazása – jelezték kérdésünkre az érintett ágazatok szereplői. Ennek oka, hogy a baromfifélék alapvetően rovarevők, míg a sertés mindenevő. Az alapanyagok előállítása pedig ellenőrzött körülmények között, szabályozottan történhet.
Az alternatív takarmányok alkalmazása segítséget jelenthet az állattartóknak, de a fogyasztók is kedvezően fogadhatják ezeket. Ennek oka, hogy az állattartók önköltségének legnagyobb részét a takarmány teszi ki. A fogyasztók pedig a fenntarthatóbb módon készült alapanyag mellett a sokszor génmódosított eljárással termesztett importszója kiváltását díjazhatják.
A takarmány alapjául szolgáló gabonafélék világpiaci ára közel egy éve folyamatosan emelkedik, illetve mostanra beállt a korábbihoz képest jóval magasabb árszinten. A tőzsdei elemzők szerint a következő időszakban sem látható olyan körülmény, amely tartósan és érdemben csökkentené a gabona világpiaci árát. Ez tehát azt jelenti, hogy a jelenleg széles körben alkalmazott takarmányfélék ára a közeljövőben sem csökken.
Az állattartóknak komoly gondot okoz a drága takarmány, mivel a megugró önköltséghez más piaci zavarok is társulnak. A koronavírus-járvány miatt tavaly óta többször leállított turizmusban és a vendéglátásban jelentősen csökkent az állati termékek iránti kereslet. Ez a kereslet várhatóan még sokára áll vissza a korábbi szintre.
A sertéságazatban különösen nagy gondot okoz az afrikai sertéspestis. A fertőzés miatt jelentős importkorlátozásokat léptetett életbe több fontos európai és hazai célpiac is. A válság súlyosbodhat, amennyiben Németországban az elmúlt hónapok elszigetelt eseteit követően egyre több helyen felbukkan az állatbetegség. Ebben az esetben Európa legnagyobb sertéstenyésztő országa ellen is teljes importtilalmat léptethet éltbe számos célpiac, ami a kereslet visszaesésével és az európai piacokon ragadó komolyabb túlkínálattal járna.
Példaértékű piacvédelem
Legkésőbb jövő nyárra 95 százalékra növeli a Penny Marketet is magában foglaló német Rawe cégcsoport a németországi üzleteiben a helyi sertéshús arányát. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai élelmiszer-ellátási lánc szereplőinek is követniük kéne a német példát, ami mind a fogyasztóknak, mind az állattartóknak komoly előnyöket jelentene.
Borítókép: Kurucz Árpád
