A magyar állattartóknak is mérsékelheti az önköltség jelentős részét kitevő takarmány árát az Európai Bizottság napokban életbe lépett új irányelve. Brüsszel ebben arról határoz, hogy a baromfi- és a sertéságazatban a takarmány előállításához felhasználható lesz a rovari alapú fehérje, valamint a keresztetetés.
Újabb lehetőségek nyílnak meg a takarmányozásban, azonban az újonnan életbe lépett uniós irányelv rövid távon nem, csak hosszú távon jelenthet alternatívát.
A rovari fehérje alkalmazására egyelőre nincs gyakorlat, ennél sokkal fontosabb az úgynevezett keresztetetés. Ez azt jelenti, hogy például a sertéseknek adott takarmányban fel lehet használni az elhullott baromfikból készült húslisztet is.
Ez eddig nem volt engedélyezett a haszonállattartásban, ugyanakkor más területeken, például a kutyaeledel-gyártásban régóta gyakorlat.
Az újfajta takarmányozási lehetőségek hosszabb távon nyújthatnak segítséget az állattartóknak. Ennek oka, hogy a takarmány-előállítók csak most, a bizottsági irányelv életbelépését követően állhatnak át ezeknek a gyártására, így idő kell, amíg általánossá válik alkalmazásuk. A rovari alapú takarmány előállításához ráadásul hiányzik, illetve Európában szűkös az alapanyag-termelés, vagyis az erre alkalmas rovarfajták tenyésztése.
Nem jár sem élelmiszer-biztonsági, sem állategészségügyi kockázattal ezeknek az alternatív takarmányoknak az alkalmazása – jelezték kérdésünkre az érintett ágazatok szereplői. Ennek oka, hogy a baromfifélék alapvetően rovarevők, míg a sertés mindenevő. Az alapanyagok előállítása pedig ellenőrzött körülmények között, szabályozottan történhet.
Az alternatív takarmányok alkalmazása segítséget jelenthet az állattartóknak, de a fogyasztók is kedvezően fogadhatják ezeket. Ennek oka, hogy az állattartók önköltségének legnagyobb részét a takarmány teszi ki. A fogyasztók pedig a fenntarthatóbb módon készült alapanyag mellett a sokszor génmódosított eljárással termesztett importszója kiváltását díjazhatják.
A takarmány alapjául szolgáló gabonafélék világpiaci ára közel egy éve folyamatosan emelkedik, illetve mostanra beállt a korábbihoz képest jóval magasabb árszinten. A tőzsdei elemzők szerint a következő időszakban sem látható olyan körülmény, amely tartósan és érdemben csökkentené a gabona világpiaci árát. Ez tehát azt jelenti, hogy a jelenleg széles körben alkalmazott takarmányfélék ára a közeljövőben sem csökken.
Az állattartóknak komoly gondot okoz a drága takarmány, mivel a megugró önköltséghez más piaci zavarok is társulnak. A koronavírus-járvány miatt tavaly óta többször leállított turizmusban és a vendéglátásban jelentősen csökkent az állati termékek iránti kereslet. Ez a kereslet várhatóan még sokára áll vissza a korábbi szintre.
